Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
1. A Baltikum orvosi múltja
a cél, amiért folyóiratot alapítottak, megszervezték a nemzeti nyelven történő szakkönyv kiadást. Az érdekvédelmet ugyan nem vállalták fel, de a tudományművelés nemzeti céljait igen: a legmagasabb szintű társasági tevékenység az egyetemmel nem rendelkező rigai kormányzóságban formálódott ki, amely már a 19. század végétől szorgalmazta az önálló lett egyetem megalapítását, noha ez csak 1919-ben, a nemzeti függetlenség elnyerésével valósult meg. A Baltikum orvostársadalma fontos szerepet vállalt a nemzeti nyelv és irodalom megteremtésében és ápolásában. Csak két orvos nevét említenénk: Friedrich Faelmann (1798-1850) és Friedrich Kreutzwald (1803-1882), akik orvosi gyakorlatuk mellett fejtették ki széles irodalmi tevékenységüket. Faelmann megtervezte, megálmodta, Kreutzwald pedig formába öntötte az észt nemzeti eposzt, a Kalevipoeget, mint ahogy a finn Kalevala megírója is orvos, Elias Lönnrot volt. Az első világháborű után önállóvá vált három balti állam orvos- tudománya és orvosképzése rövid időn belül kapcsolatot teremtett az európai orvosi központokkal. Magyarország elsősorban a finn és az észt orvosi társaságokkal és egyetemekkel került kapcsolatba. Keretet az 1921-1936 között évente Flelsinkiben, Tallinnban és Budapesten felváltva megrendezett finnugor kongresszusok adtak, amelyeknek orvosi szakosztálya is volt. Ebből született meg a Finn-Eszt-Magyar Orvosegyesület, fogalmazódtak meg azok a kezdeményezések, amelyek alapján ösztöndíjak, diákcserék valósultak meg, nyitották meg kölcsönösen egymás előtt egyetemeik kapuit, rendeztek közös társasági üléseket, kongresszusokat. Ezen orvosi társaságok például közös anyagi alapot hoztak létre a Baltikumban élő kis rokon lív nép kultúrájának és értelmiségének támogatására. 1.2 A Baltikum múltjából _____________________________________ S ajátos jellegű táj a Baltikum, bár három országra tagolódik, történelmük mégis összefonódik, számos azonos történeti folyamat és esemény köti össze e népeket. Kevés olyan nép él Európában, amely 4-5 ezer évre visszamenőleg nyomon tudja követni elődei történetét. E terület volt a finnugor népek finn ágának az egyik ősi területe, itt éltek a finnek, a karélok, a vepszék, vótok, izsópok, a lívek és az észtek ősei. Feltehetően az i. e. 3. évezredben kerültek ide, innen húzódtak északabbra a finnek és a karélok. A 6-7. században germánok és szlávok 8
