Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

2. Lengyelország

Visszatért Poznanba, újjászervezte az orvostörténeti és az antropológiai intézetet, újra indította az Archiwum c. folyóiratot, hetven évesen újult erővel oktatott. 1950-ben nyugdíjba vonult. Nem nagyon tartóztatták, hiszen nem volt az új hatalom „kedvence", de hatalmas szakmai tekintélye miatt nem zaklatták. Visszavonulása után írta meg jelentős munkáját Karol Marcinkowskiról, akiről később a poznani egyetemet is elnevezték. A kéziraton még a háború alatt kezdett dolgozni, de csak az 1950-es években fejezte be. 1957-ben monográfiát jelentetett meg Józef Majerről, a 19. század egyik jelentős lengyel orvos egyéniségéről, a Lengyel Tudományos Akadémia megalapítójáról. Halála előtt fejezte be a lengyel antropológia bibliográfiáját, amelynek anyagát élete utolsó évtizedében gyűjtötte össze. Utolsó nagy monográfiája Tytus Chalupinskiről, a lengyel orvosról és a Kárpátok nagy etnográfusáról szólt. 1965. március 2-án hunyt el Poznanban.

A poznani orvostörténeti intézet további története úgy alakult, hogy Adam Wrzosek visszavonulása után ugyan megtartotta előadásait, de az intézetet megbízottként Ludmilla Krakowiecka vezette, majd 1958-től Boleslaw Górnicki (1909-1998) vette át és vezette 1979-ig, őt követte Romuald Gutt (1921-1988) megbízott professzorként, aki egyben a Tengermelléki Tudományos Akadémia tudománytörténeti intézetének igazgatója is volt. Gutt halálát követően Roman Meissner előbb megbízott intézetvezetőként, 1996-től nyilvános rendes profesz- szorként tölti be a tanszék és az intézet vezetői tisztségét.

Az első világháború után újjáalakult lengyel orvosképzésben kötelező tárgyként szerepelt az orvostörténelem. 1920-ban a krakkói egyetem orvostörténelem professzorává, a tanszék vezetőjévé Wlady- slaw Szumowskit (1875-1954),17 a lengyel orvostörténet-írás és kutatás külföldön is legismertebb egyéniségét nevezték ki. Szumowski 1875. március 26-án született Varsóban, szüleinek korai elvesztése után rokonai támogatásával tanult. A parnawai piaristáknál érettségizett, ezt követően a szentpétervári egyetemen filozófiát és matematikát tanult, majd visszatérve szülővárosába a varsói egyetem orvosi karára iratkozott be. 1899-ben szerezte meg orvosi oklevelét, a századforduló éveiben hosszabb külföldi tanulmányútra ment. Egy évig a freiburgi élettani intézet, majd a bakteriológiai laboratórium munkatársa. Az utóbbi vezetője is volt, amikor Heidelbergbe távozott, majd innen a lembergi

1 Kapronczay Károly: Wladyslaw Szumowski (1875-1954). Orv. tört. Közi. 1971.6061. 287-291 pp.

71