Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

2. Lengyelország

filozófiai kar befejezése után az orvosi karon tanult, majd Páduában és Bolognában szerzett orvosi és filozófiai doktori oklevelet. 1487-ben visszatért Krakkóba, előbb orvosi gyakorlatot folytatott, 1500-ban az orvosi kar professzora, 1501-től pedig már nyolc évig rektor. Rektorként átszervezte az egyetem diákotthonait, gyakran összetűzésbe került a kocsmákat jobban kedvelő magyar hallgatókkal, külön alapítványt tett - birtokainak eladásából - a szegény hallgatók támogatására, az orvosképzés számára átépíttette a leromlott városi kórházat. Kórtársai lengyel Hippokratésznek nevezték, számos jeles munka szerzője. 1508-ban adta ki a Contra saevam pestem regimen accuratissimum, majd egy évvel később a Conservatio sanitatis, az első higiéniával foglalkozó lengyel orvosi munkát. Legismertebb munkái a földrajztudománnyal foglalkoznak, így a Tractatus de duabus Sarmatiis Asiana et Europiana (1517). Legismertebb történeti munkája a Chronica Polonorum (1519), az első nyomtatásban megjelent lengyel történeti feldolgozás, benne számos magyar vonatkozással.

Józef Strus (Joseph Struthius 1510-1568) kiváló lengyel orvos, aki Poznanban, Krakkóban és Páduában tanult, később Budán és Isztan- bulban kezelt magas rangú törököket, közöttük a szívbetegségben szenvedő szultánt is. Végül még Madridba, II. Fülöp király udvarába is meghívták. Kiváló tudós volt, görög nyelvű csillagászati és költői munkákat fordított, maga is írt latin nyelvű költeményeket. A görögből latinra fordította Galenust, maga is adott ki egy eredeti orvosi munkát a pulzusról.

A kor ismert lengyel orvosa volt Wojciech Oczko (1537-1599), varsói születésű, Krakkóban és Bolognában tanult orvosdoktor (1568), aki a Jagellók alatt udvari orvos, majd Báthory István lengyel király udvarában is megtartotta tisztségét. 1579-ben megvált magas beosztásától, de a krakkói orvosi karon tanított, élte a gyakorló orvosok életét. 1581-ben Przymiot cím alatt részletes munkát írt a syphilisről, amit később latin nyelven is kiadott. Báthory udvarától nem a királlyal való esetleges ellentéte miatt távozott, hanem a lengyel király környezetében megjelent számos olasz orvos vitáitól akarta távol tartani magát. Másik fontos orvosi munkája, hogy a Kárpátokban levő Cieplic gyógyvizét elemezte, erről kiadott munkája nyomán joggal tartják a lengyel balneológia atyjának. Nyomdokain járt Sebastian Petrycy (1554-1626), aki szintén Páduában végzett (1591), a Kárpátok és a Felvidék gyógyvize34