Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

2. Lengyelország

inek feltérképezője és elemzője volt. Ma már kevésbé ismerik Albertus Novocampianus/Wojciech Nowopolski (1498-1558) nevét, aki orvosi oklevelét Ferrarában szerezte, majd hazatérése után elsőnek tanította az anatómiát Krakkóban Vesalius nyomán. A reformáció korában a lengyel ariánusok egyik vezetője lett, ezért is fogadta el János Zsigmond nevelését Kolozsvárott. Nem sokáig tartózkodott itt (1553-1557), sokat betegeskedett és visszatért Krakkóba.

A 16. század lengyel orvosi kultúráját jelképezi azon nyomtatott lengyel orvosi könyvek sora, amelyek krakkói nyomdákban láttak napvilágot. Ezek jelentős része herbárium volt: 1537-ben jelent meg Szyimon z Lowicz (+1538) Aemilius Macer de herbarum virtutibus, 1534-ben Stefan Filimirz Zielnik czyli Herbarz című munkája. Ez utóbbi gyógynövényekkel foglalkozik, külön választva a vadon termő és külön a gyógynövénykertekben termesztett növényeket. E két könyv megnyitotta a különböző terjedelmű gyógynövényjegyzékek sorát. Több neves orvostanár könyve is krakkói nyomdákból származik. Szymon Syrenski (1541-1611), az orvosi kar tanára, a krakkói egyetem első orvos botanika professzora 1603-ban kiadott Zielnik Herbarza (később latin nyelven is) című herbáriuma már betegségenként ajánl gyógynövényeket és kivonataikat.

Ugyancsak sorra jelentek meg Krakkóban az orvosi „szakkönyvek", így Johannes Batista Montana Consultationes c. munkája, amelyben a betegágy melletti észleléseit foglalja össze. (1554). 1583-ban adták ki latinul Velencében, majd egy évvel később lengyelül Krakkóban Jan Hieronim Chrósciejowski (1555-1627) poznani születésű lengyel orvos De morbis puerorum című gyermekgyógyászati könyvét, amely az első ilyen témájú orvosi szakkönyv.

Ebből a korból több olyan orvosról találunk feljegyzést, akik nem különös karriervágyból érkeztek lengyel földre, mindössze orvosi gyakorlatukat itt kívánták felépíteni. Ilyen volt Józef Tektander (+1543), Piotr Wedelicki (+1544), Anzelm Efoyn (1498-1566), az első bányaorvos, Jan Antonius z Koszyc (Kassai Antal János. +1499?) krakkói városi orvos, Anton Schneeberger (1530-1581) svájci születésű orvos, az első lengyel nyelvű katona-egészségügyi könyv ("De bona militum valetudine conservanda liber 1564) szerzője. Ezek közé sorolható Jan Solfa (1483-1564) orvos és történész, Kopernikusz barátja, az első lengyel patológiai könyv szerzője. A már említett Wojciech Nowopolski

35