Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
2. Lengyelország
rantén, egyes területek és városok lezárása segített. A 15. század végén pusztító nagy pestisjárvány például Torunban 4621, Gdanskban 17 665 áldozatot szedett. A lengyel krónikás irodalom, elsősorban Jan Dlugosz munkája hatalmas pestis és fekete himlő járványokról közölnek adatokat: 1348-ban a himlő egy időben német és magyar területekről terjedt át Lengyelországra, behurcolói kereskedők és az északról érkező hajószállítmányok termékei lettek. A járvány német és magyar területekről terjedt át, az északi tengerpart vidékén a kikötőkből támadt a századföld belseje felé. A legnagyobb himlőjárványok 1360,1362,1364 és 1383-ban voltak, amelyeket súlyosbított, hogy a többfelől támadó járványt még területi lezárásokkal is nehezen tudták megfékezni. A pestis, mely inkább a 16. század betegsége volt, nem kisebb mértékben pusztította a lakosságot. Ez már főleg keletről hurcolták be, az ellene való védekezés „eszköze" a karantén és a betegek teljes izolálása lett. 2.2 A humanizmus és a reformáció hatásai ____________________ A humanizmus nagy szellemi áramlata már átformálta a tudományok művelőinek köreit: addig főleg egyházi személyek művelték a tudományokat, de a humanizmus szelleme ide vonzotta a városi polgárságot, a reformáció pedig a társadalom minden rétegét megmozgatta. A humanizmus, az itáliai városállamokban megszületett eszme a városi polgárság, a feudalizmus gondolatvilágát átformáló ideológia a polgárság, az új társadalmi osztály világnézete lett. Lassan, a teocentrikus világnézet helyébe a homocentrikus világkép került. Antik hatásra megint előtérbe került a tapasztalat és az emberi ész. A tudományos vizsgálódás kiszorította a spekulációt, kutatni kezdték a természet titkait. Hosszabb idő után az új kutató módszer, az új eredmények új típusú iskolákat kívántak. Aló. században a tengermellékén és Nagy-Lengyelországban sorra alakulnak a magasabb műveltséget nyújtó, kollégiumi rendszerű gimnáziumok (Gdansk - 1558, Turun - 1568, Chelm - 1506, Elbag - 1508, Wroclaw - 1506), ahol magasabb ismereteket nyújtva egyetemekre készítették fel a diákokat. A Poznanban 1519-ben alakult Kollégium Lubranski (alapítója Jan Lubranski püspök volt) olyan magas színvonalú oktatás megszervezésére adott engedélyt és működési tőkét, amelyben például orvosi pályára is felkészítettek jelölteket. Ilyenek lettek később a jezsuita kollégiumok, amelyek közül 31
