Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
2. Lengyelország
kiemelkedett a Báthory István által alapított vilnói jezsuita kollégium (1578), ahol egyetemi szerkezetet alakítottak ki, a teológiai kar kivételével alapvető egyetemi karokat is működtettek. A reformáció tovább finomította a képet: a protestáns egyházak szellemének megfelelő iskolák alakultak, amelyek a vallási küzdelem fellegvárai lettek. Az ellenreformáció viszont - az előbbi helyzetből kiindulva - éppen az iskolák telepítésével, gimnáziumok vagy egyetemek alapításával kívánta az új nemzedékek sokoldalú tudását, korszerű ismeretanyagát, nem kevésbé vallási elkötelezettségét kiformálni. Ebben élen jártak az új típusú szerzetesrendek, így a jezsuiták és valamivel később a piaristák. Kiváló iskolákat, kollégiumi rendszerre épülő akadémiákat szerveztek. Ilyen volt a fentebb említett Báthory István-féle vilnói jezsuita kollégium (1578), amit egyetemmé szerveztek át. Ehhez hasonló törekvések fedezhetők fel Báthory kolozsvári jezsuita iskolájában (1581), amit a művelődéstörténet kolozsvári egyetemként tart számon. A szándék ellenére a lengyel király halála után elapadtak az anyagi források, mivel a vallásbékét a vallási küzdelem kora váltotta fel. Lengyelországban - már nem területi alapon - több helyen igen magas színvonalú iskolai központok működtek, bár az ősi fellegvár, a krakkói egyetem tovább sínylődött, a vallási ellentétek akadályozták fellendülését. Báthory István, aki nagy akarattal fogott a krakkói egyetem megreformálásához, végül kedvét veszítette és inkább az új típusú iskolákat támogatta. Báthory István halála után, 1593-ban Jan Zamojski (1542-1565) hetman, a Báthory-párt támogatója és az elhunyt király kancellárja, Zamoscban jelentős alapítványt tett egy egyetem megszervezésére, amely három karral indult volna el. Ebben szerepelt az orvosi kar is, amely elméleti képzéssel kezdte meg a működését, sajnos a későbbiekben is csak vegetált, nincs tudomásunk arról, hogy itt bárki orvosdoktori oklevelet szerzett volna. Ugyanakkor a 17. század első harmadától seborvosképzés folyt itt, amely a polgári betegellátásra képzett ki szakembereket vagy magasabb orvosi tanulmányokra készített fel. Az Akadémia Zamojska igazi kollégium lett, bölcseleti, filozófiai, természettudományi képzésével egyetemi tanulmányokra készített fel. Egyedül az anatómia oktatása volt magas színvonalú, amit kezdetben Jan Leopold Ursinus (1563-1613) adott elő, valamint Mikolaj Niedzweic- ki, akinek De ossibus humani tractatus c. vitairatát a krakkói egyetem 32
