Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
2. Lengyelország
súlyos gyomor és bélbetegségeit, felesége mellbetegségét, aki feltehetően tuberkulózisban szenvedett. A lengyel krónikás irodalomban számos feljegyzés található a királyi és a főnemesi udvarokban megfordult idegen nemzetiségű orvosokról, kiváló gyakorlattal rendelkező sebészekről, akik jó fizetségért - hosz- szabb-rövidebb időre - szerződtek lengyel földre, illetve tudunk lengyel eredetű gyógyítók külföldi gyakorlatáról. Ezek többsége egyházi szolgálatban állt személy volt, akik az orvoslást csak mellékes tevékenységnek tartották. Lengyel földön is több olyan egyházi méltóság működött, aki itáliai és nyugat-európai egyetemeken is tanult, néhányan beiratkoztak az orvosi karra is, bár tényleges gyógyító munkájukról nincs tudomásunk. A 14. században a királyi hatalom már szakképzett emberek munkájára épülő hivatalokra támaszkodott, akiket távoli egyetemeken képeztek ki, és akik szemlélete gyakran nem egyezett az adott uralkodó akaratával, terveivel. A központosított királyi hatalom saját alapítású egyetemek megszervezésére törekedett, amely ugyan a pápa engedélyéhez volt kötve, de a felügyeletet mégis az alapító uralkodó gyakorolta. így jött létre 1348-ban a prágai, 1364-ben a krakkói, 1365-ban a bécsi és 1367-ban a pécsi egyetem, amelyek működése ugyan a pápa engedélyétől függött, de az alapító uralkodó számára képeztek szakembereket, jogászokat, tisztviselőket, orvosokat és magasabb tudással rendelkező egyházi személyeket. A krakkói egyetemet Nagy Kázmér lengyel király alapította, működését a király és a krakkói püspök ellenőrizte, célja a királyi hatalmat szolgáló értelmiség nevelése lett. Az alapításkor a működés fenntartásához megfelelő birtokokat biztosítottak. Az egyetem ekkor még nem számított Studium genera- le-nak, hiszen csak a jogi (8 tanszékkel), az orvosi (2 tanszékkel) és a bölcseleti kar intézményei kezdték meg tevékenységüket. A pápa csak 1400-ban engedélyezte a teológiai kar működését is, 11 tanszékkel. Az egyetem kancelláriája a krakkói püspök teljes ellenőrzése alatt állt, ahogy más európai egyetemeken. Az orvosi kar tevékenységének első évtizedeiről alig van adat, viszont Hedvig királynő a 1390-es éveiben komoly adományokat tett az orvosi karnak, sőt neki volt köszönhető, hogy a pápa 1400-ban - a teológiai kar engedélyezésével - teljes jogú egyetemnek ismerte el a krakkói egyetemet. 1433-ban módosították az egyetem, egyben az orvosi kar alapszabályzatát, amikor a kari dékán, Johannes, de Pavia (Jan z Pawii) volt. A kari statútum a bolognai egye27
