Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

2. Lengyelország

„nyilatkozott. 1253 körül Párizsban bölcseletet és matematikát tanult, 1262-1268 között Páduában tartózkodott és kánonjogot tanult. Pap volt, de erről bővebbet nem tudunk. Nem ismerjük esetleges orvosi tanulmá­nyainak idejét és helyét, de munkáiban meglehetősen sok orvosi munkára hivatkozott. Egy Optica című tanulmányt írt, amely néhány évszázadon át fő forrása lett más orvosi munkáknak. Leírta a szem szerkezetét és működését. E munkájának 15 kéziratos példányát ismerjük, 1535-ben Krakkóban nyomtatták ki. A 19. század végén fedezték fel az egyik itáliai könyvtárban Witelo De natura daemonum című munkáját, amely szintén orvosi ismeretekről tanúskodik. Az ördögfajták egyikeként írja le, az apporitiokat, a látomásokat, melyeknek oka önmagukban rejlik. Az ördögöknek ezt a fajtáját az elmebetegek, a frenetici, melencholici, epiltici, apoplectici szoktak látni, de néha az egészségesek is„ külö­nösen alvás közben, mikor bennünk a „humor"-ok felpezsdülnek. Azonban e démonokon, az ember kóros képzetének termékein kívül, Witelo még más, már valóságos démonok létét is elismeri és egyetért az egész középkori démonológiával. O az egyike azoknak az íróknak, akik felelősek az akkori tudatlan elmékre megrendítőleg ható tényé­kért, ugyanis olyan ördögökről beszél, amelyek nőkkel érintkeznek: „Egy bizonyos paduai nőszemély gyónás közben bevallotta a papnak, hogy vele testileg érintkezett egy szarvas bakkecske, amely érintkezés után nyomtalanul eltűnt és őt többé soha senki nem látta." Ehhez még azt fűzte Witelo, hogy ez 1265-ben történt. Ebben a korban már orvosi végzettséggel rendelkező lengyel or­vosról, Nicolaus de Polonia (Mikolaj z Polski) nevezetűről tudjuk, hogy 1250-ben született és 20 éves korában került a Montpellier-i egyetemre. Később, 1278-ban Fekete Leszek (Leszek Czarny) lengyel király udvari orvosa volt Krakkóban. Három munkája ismeretes: a latin nyelven írott Antipocras és az Expeerimenta, valamint a német nyelvű Cyrurgia. Ez utóbbi sebészeti eljárásokat tartalmaz. Az Antipocras a klasszikus medicina Hippokrátész-ellenes irányzata, amely ugyan nem tagadja az emberi szervezet négy alkotó elemét, de a betegségek eredetét nem az elemek rossz arányának tartja. A betegségek legyőzését részben táplálkozási szabályzatok betartásától, a húsételektől való tartózko­dástól és nyers életek (gyümölcs, tej, tejtermékek) fogyasztásától tette függővé, illetve préselt gyümölcslevekkel, olajokkal kezelt betegeket. Feljegyzések szerint Nicolaus ilyen módszerrel kezelte Leszek Czarny 26

Next

/
Thumbnails
Contents