Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
6. A Délszláv medicina
és Bécsben 446 orvosi munka jelent meg. Szám szerint Újvidéken 233 munkát adtak ki. Ez pontosan ötven százaléka a nyomdai napvilágot látott munkáknak, amelynek oka, hogy a szerb szellemi élet a 19. század elejétől mindinkább áttevődött Pestről Újvidékre, főleg azután, hogy 1864-ben a Szerb Matica székhelye is Újvidékre költözött. Ettől kezdve egészen 1918-ig ez a város lett a szerb nemzeti művelődés központja. A délvidéki szerb ifjúság egyre több tagja választotta az orvosi pályát, tanulmányaikat a bécsi és a pesti egyetemeken végezték, hazatérésük után aktívan munkálkodtak egy művelt szerb értelmiség kialakításán. Ennek az orvosgenerációnak jelentős szerepe volt az éppen akkor a török elnyomás ellen harcoló Szerbia és Crna Gora egészségügyi hálózatának kiépítésében, közegészségügyi programjainak kidolgozásában. Az első szerb nyelvű orvosi publikációk szerzője Konstantin Pelcic (1802-1882) volt. A pesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet 1830-ban, rövid mitrovicai, zombori és karlócai szolgálat után 1844-től 1872-ig Pancsován működött, majd nyugdíjba vonulástól haláláig a pesti Tö- kölyanumnak, a Pesten tanuló szerb egyetemisták kollégiumának volt az igazgatója. Rendkívül termékeny író volt, 1830-tól haláláig publikált. 1830-ban jelentette meg a Rukovoditelj k sveopcem zdravlju c. munkáját, amely az első szerb nyelven nyomtatott orvosi munka. A várandós anyák és csecsemők orvosi problémáit tekinti át. Legjelentősebb munkája az 1834-ben megjelenő Rukovoditelj k izgubljenom zdravlju c. kétkötetes mű, amely 348 oldalán a korabeli egészségügyi tudnivalók összefoglalása. Az első részben betűrendben tárgyalja az egyes betegségeket, a második részben pedig ezek gyógyítását ismerteti a korabeli orvosi ismeretek alapján. A könyv a gyógyszerekről is szól: összesen 153 gyógynövényt sorol fel, közülük 49 mezőn és erdőben tenyészik, 104 pedig feldolgozott formában, a patikákban is vásárolható. Jellemző a sikerre, hogy az 1100 példányban kiadott könyvet gyorsan megvásároltak, így második kiadásra is sor került. Peicic volt az első, aki a Délvidéken elsőként ismerteti a német Vincenz Priessnitz (1799-1851) híres hideg vizes kúráját. Ugyancsak Peicic jelentette meg Ljubomir Nenadovic orvossal együtt 1870-1873 között az első szerb nyelvű orvosi folyóiratot, Domaci Lekar címmel. Gavrilo Pekarovic verseci orvos hat évvel Peicic első szerb nyelvű munkája után 1836-ban jelentette meg Cadoljub című könyvét, amely 46 fejezetben tárgyalta a csecsemők és a kisgyerekek nevelésének és táplálásának kérdését. 202
