Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
6. A Délszláv medicina
Ilija Ognjanovic-Abukazem (1845-1900) a koleráról, pellagráról és diftériáról írt jelentős műveket. A szerb orvosi szóhasználat kialakítása szempontjából nagy hatású volt a betegségek szerb nevét ismertető többnyelvű szótára (Imena bolesti kője mogu smrt da nanesu). Tevékenysége hasonló a magyar Bugát Pál nyelvújító munkájához. A 19. század legjelentősebb szerb orvosa Milan Jovanovic Batu volt. Élete és tevékenysége átnyúlik a 20. századra, mert 1940-ben halt meg 93 éves korában. Anyagi nehézségei miatt csak 30 éves korában szerzett orvosi oklevelet a bécsi orvosi karon, orvosi tanulmányainak megkezdése előtt az újvidéki szerb gimnáziumban volt magyar nyelv és irodalom tanár. Végzése után hazatért szülőföldjére, Zomborban volt hatósági orvos, ezt követően Montenegróban, Belgrádban és Újvidéken dolgozott, 1887-től haláláig pedig Belgrádban volt az Orvosi Főiskola, 1905-től pedig az akkor alapított belgrádi egyetem orvosi karának professzora. Milan Jovanovic 1887-ben alapította meg Zomborban a Zdravlje című egészségügyi folyóiratot, amely még ma is megjelenik. Ebben a folyóiratban jelentek meg a szerbiai közegészségügyi állapotokról szóló leírásai, a szükséges reformok vázlata stb. A szerb orvosi szakirodalom jelentős egyénisége volt a Bécsben végzett, majd mindig Zomborban élt és tevékenykedett Radivoj Si- monovic (1858-1950) orvos, akinek a nevéhez fűződik az első szerb orvostörténelem megírása (Kogu i Sremu 1795-96, Pancsova, 1886), majd népszerűsítő munkát írt a tuberkulózisról és gyógyításáról. (Jek- tika-suciju, tuberkuloza i skrofuloza, Újvidék, 1898). A szerb nyelvű szakirodalomról szólva két folyóiratról is meg kell emlékeznünk, amelyeknek majdnem minden számában szerepelt orvosi kérdéseket tárgyaló írás és tanulmány. Újvidéken jelent meg 1866-1929 között a Zastava című politikai és társadalmi folyóirat. A másik is itt látott napvilágot 1880-1908 között a Névén c. gyermekfolyóirat. Az utóbbit az orvosi végzettséggel is rendelkező Jovan Jovanovic kitűnő költő szerkesztette, aki írásaiban gyakran egészségnevelési feladatokat is teljesített, a gyermekek figyelmét felhívta az egészséges életmódra, a környezet tisztaságára. Itt kell megemlékeznünk Thim Józsefről (1864-1959), a délvidéki orvosi végzettséggel is rendelkező történetíróról, aki 1917-ig Zomborban dolgozott orvosként, majd Bécsben és Budapesten élt, 97 könyvet adott ki élete során, ebből hármat szerb nyelven a trachomáról, a maláriá203
