Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

1. A Baltikum orvosi múltja

a pályára akart lépni. Teológiai tanulmányai során döntött úgy, hogy átiratkozik az orvosi karra. 1860-ban szerzett orvosi oklevelet és Ettin- gen klinikájára került segédorvosnak. 1864-ben már magántanár, 1870- ben elhagyta az egyetemet és katonaorvosi feladatot vállalt a német hadseregben, részt vett a porosz-francia háborúban. Karlsruhéban 300 ágyas katonakórház parancsnoka, tábornoki rendfokozatban vált meg a hadseregtől és visszatért Tartuba, ahol a II. sz. sebészeti klinika élére nevezték ki. Az 1876. évi orosz-török (balkáni) háborúban az egyik orosz hadsereg fősebésze, katonaorvosi élményeit több német nyelvű könyvben összegezte. Megkapta a legmagasabb orosz kitüntetéseket, Pirogov mögött a legnagyobb orosz katonaorvosként tartják számon. Elsők között alkalmazta a Lister-féle antiszeptikus módszert. Tanítványa és munkatársa Kari Reier szintén kiváló sebész és katonaorvos volt, 1877-ben a kaukázusi hadműveletekben résztvevő orosz hadsereg fősebésze, aki talán a legismertebb orosz sebész volt Angliában, ugyanis 1881-ben részt vett az angol sebészek londoni kongresszusán, ahol a Lister-féle módszer alkalmazásáról és tapasztalatairól számolt be a kaukázusi hadjárat idejéből. 1881-1883 között megszervezte a szentpétervári tengerészeti kórház új steril műtőjét, ahol az első orosz orvosnő, Anna Arhangelszkaja (1851-1905) asszisztált neki. Bergmann minden fórumon támogatta a nők egyetemi tanulmányainak engedélyezését, főleg a nőknek az orvosi pályára történő lépését. Bergmann iskolájából emelkedett ki Alekszej Veljaminov (1855-1920) és Franz Borhain (1855-1915), a traumatológiai sebészet első orosz művelői.

1.5 A baltikumi orvostársadalom

______________________________

A Baltikum története során, függetlenül az itt élő népek államszervezeteitől, azonos hatásoknak és hatalmi törekvéseknek volt kitéve. A Baltikum területe nem olyan nagy kiterjedésű, hogy az egymás mellett élő népek ne kerüljenek rövid időn belül ugyanannak a hódító hatalomnak az uralma alá. A svéd, az orosz hódító törekvések szinte azonos időben érték a Baltikumot, míg a betelepült németség is egy időben éreztette törekvéseit ebben a térségben. Meg kell jegyeznünk, hogy az itt élő németség és a helyben élők között nem volt olyan nagy műveltségi, szellemi-kulturális különbség, mint ahogy később - elsősorban a marxista történetírás - bemutatták. Ha a Tartuban végzett orvosok létszámadatait tekintjük, valóban több német szerzett orvosi diplomát,

18