Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
1. A Baltikum orvosi múltja
mint észt, lett vagy litván, nem beszélve az oroszokról. Az orvosi karra történt felvételnél nem tettek különbséget a jelentkezők között, egyedül a vallás okozhatott gondot, de Tartuban szép számmal végeztek katolikusok is. A katolikus és a keleti keresztény hitet követő litvánok a lengyel egyetemeket látogatták, végzésük után többségük hazatért. Az egyes igazgatási területeken - például az orosz kormányzóságban vagy a külön területként kezelt Esztóniában és Livóniában - eltért a hatósági orvosok száma. Litvániában 1772-1861 között összesen 112 litván hatósági orvos működött. 1813-ban Kaunasban 14297 lakos élt és három hatósági orvos működött, míg a Vilnói Kormányzóságban - ide tartozott Kaunas is - összesen 40 orvos látta el a feladatokat. 1863-ban az egész Vilnói Kormányzóságban 118, 1885-ben 124, 1900-ban 217, 1914-ben 230 volt az orvosok száma. Ekkor 10 ezer lakosra 3,2 orvos jutott. A két világháború között Litvániában az orvosok száma 1.446 fő volt, 10 ezer lakosra 23 orvos jutott. Az előbb említett Kaunasban az orvosok száma 222 fő volt. A növekedés azzal is magyarázható, hogy 1922-ben itt egyetemet állítottak fel. Az 1920-ban lezajlott lengyel-szovjet háború második szakaszában a lengyel hadsereg majdnem Kijevig szorította vissza a szovjet csapatokat, és kialakult a független Litvánia. Ellenben a lengyelek megtartották Vilnót, mint ősi lengyel várost, Litvánia fővárosa így Kaunas lett, ahol litván állami egyetemet alapítottak. Hasonló orvos létszámokat találunk Észtországban és Lettországban. Általában 10 ezer lakosra 3 orvos jutott, a németek lakta vidékeken ugyanennyi lakosra 7. A kórházi betegágyak száma 1900-ban 29541, 1914-ben 39450 volt, nem számítva a katonakórházak férőhelyeit, ahol polgári betegeket is gyógyítottak. A 19. század elején megindult az orvostársaságok szervezése, elsősorban területi alapon. Elsőnek a vilnói orvostársaság alakult meg 1798-ban, amelyben jelentős szerepet játszott a litván függetlenségi vágy fellángolása. Lengyelország háromszori feldarabolása után Litvánia az Orosz Birodalomhoz került, de a napóleoni háborúk idején élt a lengyel-litván unió újjászületésének és függetlenségének lehetősége. Az alapító 32 orvos többsége lengyel és 13 litván orvos volt. A19. század első évtizedeiben sorra alakultak a baltikumi orvostársaságok. 1811 októberében 25 dorpati orvos elhatározta, hogy „továbbképzés és az orvosi újdonságok szakmai körökben történő megvitatása" érdekében orvostársaságot alapít. Az alapító szándékot Karl Burdach egyetemi 19
