Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

5. Bulgária

Münchenben kapott orvosi oklevelet (1831) Petr Beron (1799-1871), a neves bolgár orvoscsalád talán leghíresebb tagja. Jelentős, többnyire francia és német szakirodalmi munkásságának az egyik csúcsa, hogy elsőnek adott ki bolgár nyelven orvosi munkákat, monográfiákat. Végzése után a romániai Krajován városi főorvos, ahol a bolgár orvosi nyelv megteremtésén is munkálkodott. Gyakran megfordult Párizsban, de élete végéig Krajován lakott és itt írta 7 kötetes, 6.600 oldalas orvosi enciklopédiáját bolgár nyelven. Petr Beron pályatársa volt Ivan Szeliminszki (1799-1867), a Würzburgban orvosi oklevelet szerzett bolgár orvos. Romániában, Itáliában és Athénban praktizált. Kiváló belgyógyász és járványtani szakember volt, aki Románia területén megalapította a Bolgár Orvosok Társaságát (1825), és bolgár orvosi kiadót alapított (1825). Részt vett a krími háborúban, a bolgár önkéntes ezred főhygienikusa, a bolgár orvostársadalom kiváló szervezője a 19. század közepén.

Az előbbi nemzedék kiváló egyénisége Ivan Bogorov (1820-1892), aki külhoni tanulmányok után visszatért szülőföldjére, Plovdivban lett gyakorló orvos, kiadta a bolgár nyelvű „Vidéki Orvos" orvosi havilapot, könyvkiadót alapított és számos bolgár nyelven kiadott ismeretterjesztő orvosi munka szerzője volt. Bogorovval egy időben több olyan bolgár orvos működött, aki már az Isztambulban működő, európai képzést nyújtó egyetemen végezte orvosi tanulmányait, továbbképzés céljából folytatott tanulmányokat nyugati és orosz orvosi karokon. Zahar Szt- rumszki (1820-1869) az egyik bolgár kolostori iskolában jogot tanult, majd az Isztambulban 1851-ben nyílt Orvosi Iskola első bolgár növendéke, bár orvosdoktori oklevelét Párizsban szerezte.

Sztojan Csomakov (1819-1893) 1847-ben Firenzében szerzett orvosi oklevelet, majd Párizsban folytatott sebészeti gyakorlatot. Visszatért és Plovdivban városi orvosként működött, egy egyházi alapítású kórházat vezetett. Bulgária függetlenségének elnyerése után a Plovdivban szervezett kormányzóság vezető főorvosa, a Közegészségügyi Hivatal vezetője, vagyis a terület közegészségügyének újjászervezője lett. 1884-ben a Bolgár orvosi könyvkiadó igazgatója, a Bolgár Tudományos Akadémia megalapításának egyik kezdeményezője volt. Csomakov kortársa volt Vasszil Beron (1824-1909), a Bécsben orvosi diplomát szerzett bolgár orvos, aki medikusként Bécsben Orvosi Egyletet szervezett az ott tanuló vagy már végzett bolgár medikusokból és orvosokból. Végzése után

177