Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

5. Bulgária

ő is visszatért Bulgáriába, Várnában alapított könyvkiadót, itt adta ki orvosi munkáit. Jeles filozófus is volt, Logika címet viselő könyvét a bolgár mellett németül és románul is kiadták.

Ennek a nagy orvos nemzedéknek legnagyobb egyénisége Hrisztó Sztambolszki (1843-1993), ugyancsak Bécsben végzett bolgár anatómus és hisztológus. Már német nyelven kitűnő anatómiai atlaszt és leíró anatómiai tankönyvet írt, amit később bolgárul és törökül is kiadtak. Visszatérve Bulgáriába előbb Plovdivban gyakorló orvos, de meghívták a szultáni egyetemre (Isztambul), ahol az anatómia, a hisztológia, a parazitológia és a bakteriológia professzora lett. A török kormány megbízásából anatómiai terminológiai szótárat szerkesztett, amelyben a török, az arab, a német és a francia nyelv mellett bolgárul is megadta az egyes címszavakat és leírásukat. Bulgária felszabadulása után visszatért szülőföldjére és a szófiai Sándor cár Kórház igazgatója lett. Itt szervezte meg a közegészségtani és járványügyi központot, azokat a lényeges laboratóriumokat, amelyek feltétlenül szükségesek lettek a járványvédelem megszervezéséhez. Tevékenysége nyomán a járványügyi szakemberek egész nemzedéke nőtt fel.

Bukarestben, a romániai a bolgár kolóniákból származott jeles orvosok, Petr Beron, Georgi Atanaszovics (1822-1891), a toxikológia professzora, Petr Protics (1822-1881) a felső anatómia professzora, Hrisztó Csobanov, a keleti járványtan professzora, Georgi Sztranszki, a gyermekbetegségek professzora, a román orvosképzés kiválóságai lettek, igaz egy részük nem tért vissza a felszabadult Bulgáriába. 1837-ben Mahmud szultán parancsára Sumenben katonai kórházat szerveztek, majd 1865-ben egy másik szultáni parancs bolgár területen két országos kórház felállítását rendelte el. Ruszéban és Velikó Trnavóban, majd 1868-ban Várnában. Valójában ez a négy, 300-300 ággyal rendelkező kórház adta később a felszabadult Bulgária kórházügyének alapjait, amit az 1880-as években 7 katonai és 8 polgári kórházzal egészítettek ki. Ezekből öt országos kórház lett. A rendszert kiegészítette két pravoszláv és egy katolikus kórház, igaz ezek 20-30 ágyas gyógyintézetek voltak.

Az 1877-78-as orosz-török háború idején az orosz cári hadsereggel szövetségben több bolgár orvos is szolgált, akik többségükben a romániai, az oroszországi és más országokban élő bolgár kolóniákból származtak, orvosi okleveleiket a környező országok egyetemein szerezték. Létszámuk 150 fő volt, munkájukat a bulgáriai „török" kórházak bolgár

178