Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
4. Románia
ki (externista és internista, bejáró és bentlakóképzési forma). Előtérbe került a kísérletes orvostudomány, amelynek meghonosítója Ion Can- tacuzino (1863-1934) volt. Párizsban Mecsnyikov munkatársa volt, de már 1901-ben a bukaresti orvosi karon külön intézetet kapott. 1904-ben a streptococcus as a dizentéria, 1912-ben tífuszellenes oltóanyagot állított elő, 1913-ban a koleraellenes oltóanyagával sikerült a hadseregen belül terjedő járvány elterjedését. Intézetét 1921-ben átalakította szérum és oltóanyag gyártó intézetté alakította át, leírta a csak a gerinctelen állatoknál előforduló contact-immunitás formáját. Jelentősek a tuberkulózissal kapcsolatos megfigyelései, különböző járványos betegségek kortanának leírásai. Iskolájából került ki Constantin Ionescu-Mihaiesti (1883-1962), Mihail Ciuca (1883-1969) stb. Európai hírnevet szerzett a román anatómiai iskola, amelynek szakmai megalapozója Francisc Rainer (1874-1944). Ennek az iskolának lett tagja Gheorghe Pallade, az USA-ban élt Nobel-díjas tudós, az elektronmikroszkópos vizsgálatok módszertanának kidolgozója. A román belgyógyászati iskola világhírű tagja Dániel Danielopolu (1884-1955), a szervezet funkcionális egységéről szóló tan kidolgozója. Ő átfogó monográfiát írt a kiütéses tífuszról, a szívelégtelenségek kezelésére bevezette a frakcionált sztrofain-kezelést (1919). Ez elsősorban a román neurológiai iskola megteremtőjének, Gheorghe Marinescunak (1853-1938) köszönhető. 4,10 A román szocialista egészségügy_________________________ A második világháború utáni évek az egészségügy területén is a nagy változások időszaka volt. 1945-1947 között főleg a háborús károk helyreállítása volt a cél, amely nemcsak az épített környezetet jelentette. Megroppant a közegészségügyi helyzet, a különböző járványok egymást követték. A háború következtében csökkent az orvosok és a szakképzett szakemberek száma, amelynek pótlása hosszabb időt vett igényben. 1947/48-ra végleg eldőlt, hogy a kommunista párt és a szocialista rendszer kerül hatalomra és határozza meg az államrendszert. Az 1948-ban elfogadott alkotmány nem hagyott esélyt más lehetőségnek, az állam minden területén végrehajtották az államosítást, felszámoltak minden olyan szervezetet, amely nem felelt meg az előbb vázolt államigazgatási felfogásnak. Az 1948. évi alkotmány a legfőbb feladatok közé emelte a népegészségügyet, az egészségvédelmet, az ingyenes orvosi ellátást, 169
