Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

4. Románia

a betegellátási és megelőzési rendszerek kiépítését, az általános ingyenes betegbiztosítást, a szabadsághoz, a pihenéshez való jogot.

Ennek megfelelően államosították a magán- és biztosítási kórházakat, beépítve őket az egységes ellátási rendszerbe. Kórházépítési programot dolgoztak ki, állami tulajdonba vett épületekben (kastélyokban, városi magánházakban stb.) új ellátó intézményeket szerveztek meg, kiépítették a tbc-szűrő- és ellátó rendszert. Az állami költségvetésben külön fejezete volt az egészségügynek, az ipar- és munkaegészségügynek. Megteremtették az önálló gyógyszeripar alapjait. Külön megelőző és terápiás rendszert építettek ki a járvány- és nemi betegségek kezelésére, felépítették a központi oltóanyag készítő gyárat és rendszert.

Új típusú ellátó rendszert dolgoztak ki: egyesítették a kórházi és a rendelőintézeti hálózatot, újjászervezték a városi egészségügyi körzeteket, az üzemi rendelői hálózatot. A rendszer felépítése azonos volt a többi szocialista országban alkalmazott és szervezett ellátó rendszerhez. A román egészségügy fejlődésének általános mutatói inkább mennyiségi, mint minőségi jellegűek voltak. Valóban növekedett az kórházi és szanatóriumi ágyak száma, az ellátó és gondozó intézmények tényleges száma, felszereltségük átlagos, sok helyen alacsony szintű maradt. Az orvosképzés vonatkozásában valóban előrelépés történt: a két világháború között Bukarestben, Iasiban és Kolozsváron volt orvosképzés, 1945-ben Marosvásárhelyen, 1948-ban Temesváron nyílt meg az Orvos és Gyógyszerészképző Intézet, amely azonos színvonalú volt az egyetemi orvosi karokkal. Ilyen nyílt 1970-ben Craiován is. Ennek következtében jelentősen nőtt a szakemberek száma: 1938-ban 8234 orvos és 1300 gyógyszerész működött Romániában, ez 1980-ra 36.838 orvosra és 5.834 gyógyszerészre módosult. Igaz, Romániának 15 millióról 21 millióra növekedett a lakossága.

Az egészségügy, az orvosképzés és a tudományos kutatás irányítója az Egészségügyi Minisztérium lett, amely irányította a közép és alsóbb szintű ellátó intézményeket. Jelentősen javult a gyermek- és fogorvosi ellátás is. A román rendszerváltozás teljes átrendezést eredményezett az orvosi- és betegellátás vonatkozásában.

170