Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

4. Románia

4-2 A római orvoslás és a középkor emlékei

____________________

A római birodalom uralma mintegy 160 évig tartott Dacia erdélyi és a Kárpátokon túli vidékein. A római katonai táborok, városok és települések maradványai jól tükrözik a rómaiak városi kultúráját: kövezett utakat, vízvezetékeket, épített fürdőket és általában a rendezett városi környezetet. A római városokban polgári és katonai kórházak működtek, nagy tiszteletnek örvendett Aszklépiosz, Hercules, Isis és Serapis kultusza, a feltehetően kórházi romok között sebészi eszközöket, üvegedényeket is találtak. Az ásatási anyagból bizonyítható, hogy számos vándorszemész is működött. Egykori munkásságuk nyomát az úgynevezett szemészeti pecsétnyomók (signacula oculariorum) őrzik. A kőből készült pecsétnyomón szerepelt a szemész neve, az általa használt szerek összetétele és a betegség, amelyet gyógyított. A legtöbb szer trachoma ellen készült.

Fellendült a fürdőélet is: ezek főleg Erdély területén találhatók (Herkulesfürdő, Mehádia), de Gorovan és Calismanesten is létesítettek fürdőket. A legjelentősebb a Herkulesfürdői termál volt, a hévizeket égetett agyagcsöveken keresztül vezették a medencékbe. A régészeti ásatások mintegy 20 katonai fürdő nyomát is felderítették, amint a városok vízvezetékeit is.

A X-XII. századból származó ásatási emlékek elsősorban a román lakosság empirikus gyógyítási gyakorlatára utalnak, de utalnak betegségeikre, a járványok pusztításaira is. Bizonyos bizánci orvosi ismeretek viszont az ortodox szerzeteseken keresztül kerültek e vidékekre, ide tartozik a két gyógyító szent, Szent Kozma és Szent Damján tisztelete. A legrégebbi román ortodox kolostorokban szintén éltek olyan szerzetesek, akiket a gyógyításra képeztek ki. A szerzetesi évkönyvekből lehet nyomon követni a pusztító járványokat, a lepra, a himlő, a pestis jelenlétét és kiterjedését. A pestis elsősorban Erdélyben pusztított,

1349-ben jelent meg először. Havasalföldön I. Radu uralkodása idején (1373-1383) pestisellenes, kabalisztikus érmeket vertek, ettől várták a védelmet. Moldvában 1453-ból származik az első feljegyzés a pestis megjelenéséről, de az 1478-1480 közötti években is hatalmas pusztítást végzett.

Erdélyben 1349-1728 között 22 jelentős pestisjárványról vannak feljegyzések. Valójában csak a Monarchia idején kiépített pestiskordonok vetettek véget ennek a súlyos járványveszélynek. Az utolsó pestisjár154