Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
1. A Baltikum orvosi múltja
1.4 A tartui/dorpati orvosképzés ______________________________ A Tartuban megalapított egyetem megszervezésében nagy szerepet játszott a királyi kancellária és a livóniai főkormányzóság. Első lépésben, Tartuban életre hívták az Akadémiai Gimnáziumot, amely a későbbi egyetem alapjait képezte. Szerkezeti felépítési sokban hasonlított az egyetem rendszeréhez: egy-egy tantárgy vezető tanárral, professzorral rendelkezett, akinek felelősségi körébe tartozott az egyes osztályokban oktató tanár munkájának felügyelete, az adott tantárgy oktatásának ellenőrzése. Minden tantárgy tanítása két részből állt: a tananyag leadása, számonkérése és a nyílt vita, ahol egy feltett téma megvitatásában mindenki részt vehetett. Lényegében a Gimnázium adta a későbbi egyetem bölcsészeti (filozófiai) karát, természettudományi „köréből" formálódott ki az orvosi kar. II. Gusztáv Adolf svéd király 1631-ben aláírta az egyetem alapító oklevelét, amely négy karával - bölcseleti, jogi, orvosi és teológiai - 1632. június 30-án nyílt meg. A tényleges oktatás 1632. október 15-én kezdődött meg. A tartui egyetem szabályzata az 1477-ben alapított uppsalai egyetem mintájára fogalmazódott meg, a karok okmányai hiánytalanul megmaradtak. Az iratok szerint 1632-1710 között az egyetemre 1651 hallgató iratkozott be, bár ebben a névjegyzékben nem különíthető el az egyes karokra beiratkozottak száma és névsora. A tanulmányi idő mindegyik karon 6 év volt, de az orvosi esetében - a hatéves alapképzést kiegészítve - 3 év lett. Az első professzori kart Utrecht, Rostock, Leiden és Uppsala egyetemeiről hívták meg. A tartui egyetem szabályzata (1632-1665) szerint az orvosi karon két professzor működik. Az egyik - ebéd után - köteles naponta három órát tartani a betegségekről, a kortanról és az orvosi gyakorlatról. A másik professzor reggeltől hat órán át fizikát, botanikát és anatómiát oktat. Az utóbbit Vesalius szerint, a kórtant Hippokratész elvei szerint. Az anatómiát és botanikát I. Below (1632-1642) adta elő, aki különben filozófiát is tanított a bölcseleti karon. A kórtanon belül állatkísérleteket is bemutatott. A másik tanár Ignaz Paikisch volt, akit az első rektornak is megválasztottak, de még 1632-ben váratlanul elhunyt. Utóda Sebastian Wirdig lett, Paracelsus neves skandináv követője. Ekkor a hallgatók nyolc országból érkeztek, az első orvosdoktor avatásra 1637-ben, Below rektorisága idején került sor. Friedrich Heinnisch az orvostudomány feladatáról, Sigvardis Wallander (1640) Az emberi test felépítéséről 14
