Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
3-iQ Orosz szemtanúk a magyarországi kolerajárványról 1849-ben Az 1848/49-es magyar szabadságharc egészségügyét, honvédorvosi ellátásának kialakulását, az önkéntes betegápolónői szolgálat jelentőségét a magyar orvostörténet-írás már több alkalommal feldolgozta. Viszont ezen munkákban alig esett szó a szabadságharc leverésére idevezényelt orosz cári hadsereg egészségügyi szervezetéről, említés csupán annyi történt, hogy az orosz hadsereg több embert veszített kolerában, mint a harctereken. Ennek oka részben a levéltári források teljes hiánya, részben pedig az, hogy orvostörténeti kutatóink elsősorban a magyar vonatkozások teljes feltárására törekedtek. Az elmondottak ellenére az első ilyen vonatkozású összeállítás 1851-ben látott napvilágot Berlinben. A B. R monogrammal jelzett szerző német nyelven dolgozta fel a cári hadsereg magyarországi hadjáratát és bőséges adatokat szolgáltatott a katona-egészségüggyel kapcsolatban. 1988-ban jelent meg „A magyarországi hadjárat 1849 - orosz szemtanúk a magyar szabadságharcról" című kötet, amelyben a cári hadsereg magas rangú tisztjei visszaemlékezéseikben szintén közölnek adatokat a kolerajárványról és az orosz katonaorvosi szolgálat tevékenységéről. A cári hadsereg magyarországi bevetésére az első intézkedések 1849 márciusában történtek, az orosz fennhatóság alatt álló Lengyel Királyság területén állomásozó orosz hadsereg bizonyos egységeit átcsoportosították, újabbakat vezényeltek ide a birodalom belső területeiről, majd Miklós cár és Ferenc József varsói találkozója után utasították Paskiewicz herceget a magyarországi hadműveletek előkészítésére és a katonai felvonulás megszervezésére. 1849. június 2-án a magyarországi hadműveletekben részt vevő hadseregek orvosfőnökévé Roman T. Csetürkin (1797-1865) ezredest, főtörzsorvost nevezték ki, aki 1820-tól szolgált a hadseregben, 1840-től a Lengyel Királyság területén állomásozó orosz hadsereg legfőbb orvos-felügyelője, egyben a polgári orvosi szolgálat szemlélője is volt. Személyére azért esett a választás, mivel a járványos betegségek - pestis, kolera, tífusz - elismert szakértője volt, főleg a koleráról nemzetközileg elismert közleményeket jelentetett meg. Ez is bizonyítja, hogy a cári hadvezetés felkészült a magyar földön várható eseményekre, amikor a járványügyekben járatos és tapasztalt embert állított a katona-egészségügy élére. Csetürkin ezredes még 1849 áprilisában-Bécsben járt, 148
