Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
megbeszéléseket folytatott a császári hadvezetés parancsnokságán a katona-egészségügyi szolgálat vezetőivel, és az emlékirat szerint járt több dunántúli császári katonakórházban is. Az 1849 tavaszán történt katonai felkészülés során a cári hadsereg részére 90 tárbori kórház teljes felszerelését, 150 katonaorvost, 200 sebészt és 800 sebesültvivőt és ápolót, valamint 600 betegszállító szekeret biztosítottak. A cári hadsereg katonaorvosi szolgálatának felépítése követte a hagyományos európai formát. A zászlóaljaktól felfelé felépülő kötözőhelyek, mozgó tábori kórházi egységek és telepített - frontvonalak mögötti - nagyobb kórházak láncolatát alakították ki. A legmagasabb orvosi parancsnokságot a Paskiewicz törzsénél működő orvosi igazgatóság képezte, amelyet a már említett Csetiirkin ezredes irányított. Megjegyezzük, hogy Scserbakovnak, a Paskiewicz Magyarországon című dokumentumkötetben is találunk utalását, hogy a II., III. és a IV. hadtestnél - a menetelések idején - naponta közel száz katona halt meg kolerában. A magyar földön működő orosz hadseregben először a Felvidék nyugati területén tapasztalták a kolerát, elsősorban olyan egységeknél, amelyek szoros kapcsolatban álltak a császári hadsereg különböző csapataival. A megbetegedés olyan nagyméretű lett, hogy június közepén már Nagyszombatban orosz kolerakórházat kellett telepíteni, sőt Csetürkin 1849. június 28-án kelt jelentésében 6662 olyan kolerásról szól, akiket a nagyszombati és pozsonyi katonakórházakban kezelnek. Ezek közül 1345 meghalt, közöttük 80 tiszt. Csetürkin megjegyezte, hogy az előbbi adatok nem vonatkoznak az erdélyi és a Tisza vonalában működő orosz hadseregekre, de azt is kiemelte, hogy az adatok nem teljesek, hiszen sok beteget a csapatoknál ápolnak, illetve az úton, szállítás közben is 5-600 katona halt meg. Ezen adatokra hivatkozva erősítést kért az orvosi szolgálat számára, elsősorban betegápolókat, kórházi felszerelést, szállító eszközöket. Már 1849. július elején - amikor általában ezredenként napi 60 új kolerást jelentettek - 400 fő betegápoló katonát vezényeltek. 20 tábori kórházat telepítettek a Felvidéken, 40 szükségkórházat a Tisza vidékén, valamint utasították az orosz parancsnokokat, hogy a kórház felállításakor vegyék igénybe a magyar orvosokat, fogságba esett betegápolókat, polgári személyeket, de a gyógyszertárakból igényelt gyógyszereket azonnal fizessék ki. Ugyanakkor utasították az orosz parancsnokokat, hogy a fogságba esett magyar sebesült katonákat és kolerásakat is vegyék fel az orosz katonai kórházakba. 149
