Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
Az utóbbi munkája különösen értékes az orosz és az európai orvostörténelem szempontjából. Három kötetét teljes egészében a 18. század orosz orvosi közélet eseményeinek, intézménytörténetének és szereplőinek szentelte. Az egyes cárok uralkodásának ideje a fejezetek időhatára, ezen belül tárgyalja az eseményeket, az intézményeket életre hívó rendeleteket, törvényeket, valamint közli az adott korszakban alkalmazott orvosok, sebészek, katonaorvosok, bábák stb. teljes névsorait, és a jelentősebb orvosok életrajzi, szakirodalmi tevékenységének adatait is. Ez utóbbi kicsit hasonlít Weszprémi biográfiai munkájára, hiszen Richter is hasonló szempontok szerint állította össze az életrajzokat és a bibliográfiákat. A publikációkat eredeti nyelven adja meg, de közli azok orosz fordításait is. A munkában közel ezer személyre találunk adatokat, az életrajzok száma csaknem 500, amelyből pontosan nyomon követhető a nemzetiség, a tanulmányok helyei stb. A munka németül jelent meg, hiszen ebben az időben az oroszországi orvostársadalom zömét németek adták, némi „túlzással", ez volt az orosz orvosi közélet nyelve. Richter munkája a korabeli orosz orvosi közélet legfontosabb forrása, ami az orosz orvostörténet-írásban hasonló jelentőségű, mint Weszprémi István munkája a magyar orvostörténeti szakirodalomban. A 19. század második felében elég színes képet mutatott az orvostörténelem oktatása az orosz egyetemeken: Moszkvában volt ugyan orvostörténeti tanszék, de a többi orosz egyetemen az orvostörténelem oktatását a természettörténeti intézet szervezte. így volt ez Szentpéterváron, Kijevben, Kazanyban, Harkovban, Varsóban, ahol rendkívüli és magántanárok adták elő az orvostörténelmet. Szentpéterváron, Moszkvában, Kijevben és más katonaorvosi akadémián a sebészettörténetet kötelező módon adták elő, míg a kronstadti tengerészeti orvosakadémián - a hajóorvosképzésen belül - orvos- és hajózásorvoslás-történeti előadásokat is meghirdettek. Az Orosz Tudományos Akadémián belül, az orvosi osztályon is foglalkoztak orvostörténelemmel, hasonlóan a Császári Orvostudományi Társaságon belül külön bizottság gondozta az orvostörténelem szakmai kérdéseit. 3.6 Az orvostörténelem a szovjetrendszerben __________________ A bolsevik forradalom alapjaiban változtatta meg a tudományos élet szervezeteit, az egyetemi képzés tartalmi és intézményi rendszerét. Az egyetemek elvesztették autonómiájukat, központi irányítás alá ke
