Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
az oktatási szemléletben már felfedezhető az úgynevezett „biológiai gondolat", miszerint a medicina fejlődésének egyik mozgatója a biológia tudományának fejlődése volt. Ez a gondolkodási és kutatási forma főleg azokon a német egyetemeken volt „divatos", ahonnan jelentős számban érkeztek az orosz birodalomba meghívott német orvosok. A moszkvai egyetem orvosi karán elsőnek a természettudomány történetet Matheus Aphonin (Macsej Afonin adta elő), aki már a Moszkvában tanult orosz orvosok első nemzedékéhez tartozó orvos-botanikus volt. Afonin 1730 körül született, elsőként iratkozott be orvosi tanulmányokra, a moszkvai egyetemre. Tanulmányait megszakította, mert Uppsalában Linné előadásait látogatta. Itt a természettudományok tárgykörében magiszteri fokozatot szerzett a Dissertatio academica demonstrans usum Históriáé naturális in vita comuni, quam publice examinandam submittit című avatási értekezésével 1766. május 16-án, majd visszatárt Moszkvába és még ebben az évben orvosdoktori oklevelét is megszerezte. 1769. december 3-án kinevezték a természettudomány története professzorának. Valójában a medikusoknak, a biológusoknak, a botanikusoknak hirdette meg történeti előadásait, ezen belül foglalkozott a jeles orvosok életművének bemutatásával, a betegségek történetével. 1777-ben a poroszországi Altstattba távozott, az ott működő egyetemen Linné szellemében adta elő a növénytant. 1802-ben visszatért Oroszországba és Nyikolajevben telepedett le, városi orvosként működött és halt meg 1805-ben. Afonin nyomdokain járt Theodor Politkowsky (Ledor Geraszimovics Politkovszki, 1754—1809), a csemyigovi kormányzóságban született orvos, aki a moszkvai egyetem orvosi karán szerezte meg oklevelét 1785-ben. Végzése után európai tanulmányútra ment, Leydenben mineralógiát hallgatott, majd Párizsban töltött el hosszabb időszakot. Visszatérése után 1784-ben a moszkvai egyetem orvosi és természettudományi karán a természettudomány történet rendkívüli, 1788-ban rendes tanára lett, 1786-tól az orvosi kar gyakorló kórházának igazgatója, egyben a gyakorlati orvostan professzora is. Sokoldalú egyetemi elfoglaltsága mellett széles magánpraxist is folytatott, 1809. július 13-án hunyt el Moszkvában. Politkowskyval tanári munkájának folytatója lett Gottfried bischer (1771-1831) a kor talán legsokoldalúbb tudománytörténésze. 1771. október 15-én született Szászországban, 1792-ben Lipcsében medikus lett, 114
