Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

3. Oroszország

megfelelően letette a sebész-szülészmesteri és a szemészi vizsgákat is, majd visszatért Selmecbányára, végül Pesten folytatott szemészi gyakorlatot. Széles gyakorlata és elismert orvosi tudása biztatta fel arra, hogy pályázzon a pesti orvosi kar szemészeti tanári állására, amit nem nyerhetett el, hiszen ebben az időben a karnak már volt evangélikus hitet valló orvostanára. Nemcsak a kudarc, hanem volt bécsi tanárának, Peter Franknak a hívása is arra ösztönözte, hogy Oroszországba vándoroljon ki, az akkor alakult orosz egyetemek valamelyikére. Ekkor alapították a harkovi, a kazanyi és több orosz katonaorvos-képző intézetet. A harkovi egyetem dékáni méltóságát több ízben is viselte: 1807-ben és 1808-1810 között. 1810-ben váratlanul meghalt. A hazai és a szentpétervári sajtó, mint a harkovi egyetem kiválóságáról emlékezett meg róla. Bár a korabeli orosz sajtó úgy említette, hogy Koritary a moszkvai egyetem orvostörténelem tanára. Ebben tévedtek, mert ebben az időben Mihail Ivanovics Szkiadan22 és később Ivan Petrovics Vojnov adta elő az orvostörténelmet, az utóbbi lett a megszervezett orvostörténelem tanszék kinevezett egyetemi tanára is.23

Sajátos fejlődést mutatott az orosz egyetemeken az orvostörténelem oktatása, hasonlóan ahhoz, ahogyan a birodalom orvosellátása a 18. század elejétől és az orvosképzés megszervezése az 1750-es években erősen külföldi hatás alatt történt. Az orvoshiány miatt I. Pétertől kezdve az orosz uralkodók nemcsak külföldi orvosok meghívásával igyekeztek pótolni a hiányzó szakembereket, de jelentős összegeket áldoztak a képzési formák megszervezésére. Az orosz földön működő orvosok többsége német volt, a birodalom orvosi ügyeit intéző Orvosi Kollégium tagjainak többségét is németek adták. A moszkvai egyetem orvosi karának első tagjai zömében németek lettek, akik német és németalföldi egyetemeken szerezték diplomájukat. A 1860-70-es években ezeken az egyetemeken nagy gondot fordítottak - az orvosképzésen belül is - a természettudományok történetének bemutatására is. Ebben

22 Szkiadan az orosz szakirodalomban Mihail Ivanovics Szkiadan néven szerepel, eredeti neve Michel Sciadan, aki a görögországi Cephaloniában született 1748-ban, Nápolyban, Löwenben és Leydenben tanult, itt szerzett orvosdoktori oklevelet 1774-ben, innen vándorolt ki Oroszországba. 1776-ban kinevezték a moszkvai egyetem kórbonctan-élettan professzorának, amivel egy időben az orvostörténelmet is tanította. 1805. szeptember 5-én hunyt el.

23 Vojnov, Ivan Petrovics (1766-1839) orvos, botanikus. Moszkvában született és a moszkvai egyetemen szerzett orvosi diplomát 1794-ben. Megfordult a königsbergi, a heidelbergi és a göttingeni egyetemeken. Visszatérése után a moszkvai bábaképzést irányította, majd a botanikai tanszéken is működött. 1815-ben orvostörténeti előadásokat hirdetett meg, amelyek népszerűségére hivatkozva rendkívüli tanári címért folyamodott. 1825-ben az orvostörténelem rendes tanárává nevezték ki.

113