Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)

98 V. Egyetemi sebészképzes Magyarországon (1770-1848) tartását, azzal a megkötéssel, hogy erre a kurzusra csak abban az esetben iratkozhatnak be, ha nem tudnak sem magyarul, sem németül.482 Tehát a kizárólag magyarul vagy né­metül tanuló sebészek eleve kizárattak ebből a körből. 1819-től tovább bontották a tan­folyamot. Eddig egész évben lehetett magyarul is és németül is tanulni, innentől kezdve viszont az őszi félév lett a német-, a tavaszi félév pedig a magyar nyelvű kurzusé.483 484 1820. július 25-étől pedig meghatározták, hogy az orvostan- és sebészhallgatók kizárólag a többi szigorlat letétele után bocsáthatók szülészeti vizsgára. Ezzel elkerülhetővé akar­ták tenni, hogy egyesek akár többször is bekerüljenek a promoveáltak névsorába, azaz a sebészek esetében külön sebészmesterként és szülészmesterként, az 1816 óta előírt „pol­gári sebész és szülész” (chirurgus civilis una obstetricator) helyett. (A gyakorlatban ter­mészetesen lehet kivételeket találni.) Hogyan nézett ki a képzés a gyakorlatban? A magyar és német sebészmesteri kurzu­sokat 1814/5 és 1816/7 között két évfolyamra bontották. Az ezt követő négy évben külön vezették a magiszteri cím előtt álló végzősök adatait, akik az első három évben harma­dik évfolyamnak, 1820/1-ben pedig másodéves repetensnek számítottak - gyakorlatban azonban mindkét helyen ugyanazt tanulták, mint a másodévesek. Ezt követően viszont egyszerűen ismételtették az évfolyamokat a hallgatókkal. Első évben 1814/5-1817/8-ban egész évben tanultak anatómiát (ezt a vizsgált időszak egészében), sebészi patológiát - elméleti sebészetet ( Pathologic/ chirurgica, 1818/9-től Chirurgia theoretica) és elemi kór­ós gyógytant (Institutiones medicae theoreticae). Ősszel a szemészet, tavasszal pedig a szülészet elméletébe vezették be őket. 1818/9-ben az őszi félévben élettant (Physiologia), tavasszal pedig matéria medica et chirurgicái oktattak. 1819-től ehhez még hozzátették az egész éven át tartó sebészek számára rendelt elméleti kór- és gyógytant (Institutiones Medicae theoreticae pro Chirnrgis, 1824/5-től csak Institutiones medicae theoreticae). Összességében tehát az elsőéves hallgatók képzése jelentősen egyszerűsödött a korszak­ban és három alaptantárgyra redukálódott. A másodévesek 1814/5-1817/8 között az alábbi órákra jártak: egész évben volt gya­korlati gyógytan (Praxis medica), különös gyógytan (Therapia specialis), sebészeti mű­téttan (Doctrina de operát ion ibus chirurgicis) és sebészi gyakorlat (Praxis chirurgica), 1816/7-től pedig törvényszéki orvostan (Medicina forensis). Ehhez társult ősszel a szülé- szi gyakorlat (Praxis obstetricia) és a gyakorlati anatómia (Anatómia practica), tavasz- szal pedig a szemészi gyakorlat (Praxis oculistica) és az állatgyógyászat (Veterinaria).4M 1818/9-től bevezették egész éves tantárgyként az elméleti szülészetet (Obstetricia theoretica). 1819/20-tól felvették a tantárgyak sorába az őszi félévben a sebészeti mű­szertant (Acologia), amit ekkor még a sebészeti műtannal együtt oktattak, következő tanévtől azonban önálló tantárggyá vált. 1822-re állandósult a tanrend, innentől kezdve egész évben tanultak különös orvosi kórtant orvosi gyakorlattal, sebészi műtant, és foly­tattak sebészi gyakorlatot. Az őszi félévben emellett akológiát, törvényszéki orvostant, elméleti sebészetet és gyakorlati anatómiát, tavasszal pedig állatorvoslást és elméleti szülészetet.485 482 Linzbauer II/II1. 471-472. (1982. ssz.) 483Linzbauer 11/111. 569. (2123. ssz.) cs Győry 1936. 339. 484 Az orvosi gyakorlatot (Praxis medica) és a különös gyógytant (Therapia specialis) az 1816/7-cs tanév tavaszi félévéig külön oktatták, noha már az adott tanév első félévében egy osztályzatot kaptak a hallgatók a két tantárgyra. A következő tanévben tavasszal az eddigi tantárgyak mellett szerepelt a szemészi gyakorlat (Praxis oculistica) is. 485 1820/1-ban a Therapia speciális medica és Praxis medica külön tárgynak számított, de egy jegyet kaptak belőle a hallgatók. Következő tanévben már együtt tanították a kettőt. 1819/20-ban az állatorvoslást Veterinaria helyett Doctrina de Epizootis néven oktatták.

Next

/
Thumbnails
Contents