Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) 97 Az állatorvostan élére 1818-ban, annak első tanára, Tolnay Sándor halála után Brunkala Románt nevezték ki.474 475 476 Brunkala Román 1823-ig oktatta az állatorvoslást az orvosi karon. Halála után helyettese, Kozarits György tanította a „baromorvoslást”. A tanári címre 1825-ben kiírt pályázatot Hoffner József nyerte meg.4 " Hoffner Béesben tanult, 1823-tól a bécsi Állatorvosi Intézetben dolgozott. Tevékenységét Pesten csak 1826- ban tudta megkezdeni. Ekkor nevezték ki az állatorvostan tanárává és az Állatorvosi Intézet igazgatójává, és még ebben az évben az intézet kiköltözött a Rókus-kápolna melletti romos épületből a Dohány- és Síp utca sarkán álló 355. számú házba.47'’ Az orvosi kar működését ekkor, és a következő időszakban is meghatározta a Bécs- hez való igazodás, sőt, a Bécstől való függés. 1819-ben egységesen szabályozták a birodalom alá tartozó egyetemek tanrendjét,477 478 479 480 481 egy 1820. január 31-i rendelet szerint pedig a karon megüresedő tanszékeket nem csak Pesten, hanem Béesben is meg kellett hirdetni. A pályázatok beadásánál figyelembe vették az egyén személyi adatait (végzettség, előélet, vallás, egészségügyi állapot), valamint a nyelvtudását is.4™ Ez az eljárás később többször vezetett konfliktushoz a két egyetem között az eltérő vélemények miatt. A kar felépítéséhez hasonlóan a sebészet tanításában is változásoknak lehetünk tanúi. Az uralkodó 1816. január 23-i rendeletének értelmében a sebészmesteri oktatás időtartamát kettőről három évre emelték fel és kimondták, hogy a sebészmestereket (chirurgiae magistri) és az ún. polgári seborvosokat (chirurgi civiles) ugyanolyan jogok illetik meg. Erre azért volt szükség, mert a rendelet szerint az ország egyes törvényhatóságainál a polgári sebészeket a sebészmesterekhez képest nem csak háttérbe szorították, hanem többször még hivatalukból is elmozdították.474 A rendelet szerint az újonnan avatott polgári sebészek ugyanazzal a tudással rendelkeznek, mint a korábbi, kétéves tanfolyamot végzett sebészmesterek. A jövővel kapcsolatban pedig kijelentette, hogy a leendő sebészmestereknek több ismeretet kell majd elsajátítaniuk: a kurzus előtt bölcseleti tanfolyamot kell végezniük, a tanulmány idejét pedig felemelték kettőről három évre, hogy ezalatt mind a műtétekben, mind az anatómiában nagyobb jártasságra tegyenek szert.4“" Ugyanebben az évben (1816. február 21.) a hathatósabb képzés érdekében a király hozzájárult egy sebészeti műtőintézet felállításához, ez azonban anyagi nehézségek miatt csak az 1854/5-ös tanévben valósult meg. Ehhez kapcsolódik egy 1817. október 21-én kibocsátott rendelet, amely az orvosi karra való beiratkozás feltételéül nem kettő, hanem háromévnyi bölcseleti tanfolyam elvégzését szabta meg. Ezt azonban 1825 decemberében visszavonták, és ismét megelégedtek a kétéves bölcseleti előtanulmányokkal.4“1 A szülészet oktatásában ebben az évtizedben a következő változtatásokat rendelték el: 1815 decemberében engedélyezték a bábáknak szóló „szláv” nyelvű előadások meg474Brunkala Román (1782-1823) a Bécsi Egyetemen végezte cl az állatorvosi tanfolyamot. Egyetemi kinevezése előtt a keszthelyi Gcorgiconban oktatott, majd egyetemi elődje, Tolnay Sándor mellett volt segéd. Gortvay, 1953. 79. 475Hoffncr (Hofncr) József (1794-1841) orvosi tanulmányait Pesten és Béesben végezte, ahol 1822- ben avatták orvosdoktorrá. A bécsi Állatorvosi Intézetben előbb alumnusként dolgozott, ál latsebészetet és törvényszéki orvostant oktatva. 1826-os kinevezésétől kezdve haláláig Pesten tanított. 1832-től a Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Högvi s 1896. 162. 476HőtíYES 1896. 71. és Györy 1936. 377. 477Bolányi Palatkás 1961.427. 478 Burányi Palatkás 1961. 427. és Györy 1936.347-349. 479Linzbauer 11/111. 475. (1992. ssz.) 480UO. 481 Györy 1936. 343-344.
