Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

I. Bevezető

8 I. Bevezető

zott, az orvoslásban pedig a sebészet ma is tartó robbanásszerű fejlődésének kezdőpontja volt: az éter- és a kloroformnarkózis megjelenése és elterjedése lehetővé tette addig élet- veszélyesnek számító operációk elvégzését, és műtéti idő meghosszabbításával hozzájárult komplikáltabb esetek sikeres kezeléséhez is. Háborús körülmények között a világon először épp az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején alkalmazták a sérültek narkotizálását ezekkel a szerekkel, dolgozatomban azonban ezzel az időszakkal már nem foglalkozom, hiszen az anyag eltérő jellege miatt már nem tartozik szervesen témámhoz.

Köszönettel tartozom témavezetőmnek, Kapronczay Károlynak a dolgozatom elkészítésében nyújtott tanácsaiért, Kosa László professzor úrnak a támogatásáért, opponenseimnek, Szögi Lászlónak az egyetemtörténet kérdéseibe történt bevezetésért, Balázs Péternek értékes észrevételeiért, valamint Krász Lillának, akinek szemináriumán először találkoztam a hazai, kora újkori sebészet kérdésével. Köszönet illeti továbbá kollégáimat és főnökeimet, A. Varga Lászlót, Sarusi-Kiss Bélát és Sipos Andrást, amiért támogatták dolgozatom megírását. Külön köszönöm a Semmelweis Egyetem Levéltára (és különösen Molnár László), valamint a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár dolgozóinak (Varga Benedek, Kapronczay Katalin, Kölnéi Lívia, Dómján Lajos, Magyar László András) értékes segítségét.