Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. ligyctcmi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) 79 Rumbaeh Sebestyén, Andreovics (Androvics) József.”4 A sebészet és az. élettan tanárát az 1786-os tanévtől olyan prosectornak kellett segítenie, aki szükség esetén akár maga is képes volt megtartani az órákat.”5 1808-tól az anatómia tanára, Stáhly György mellé is kirendeltek egy boncnokot, azzal a céllal, hogy anatómiai színházat állítsanak fel, amit a boncnok tartozott rendben tartani, a nyilvános napokon látogatóknak megmutatni, és nem utolsó sorban a sebészképzést elősegíteni anatómiai magánórák tartásával.”'’ Ugyanekkor tervbe vették egy bécsi mintájú sebészi mütőintézet alapítását is, ahol kifejezetten míítőorvosokat képezhettek volna, ez azonban csak 1855-ben realizálódott.”7 Végezetül röviden a sebészeti oktatás nyelvéről: Habár a kormánykörök igyekeztek nyomást gyakorolni a német nyelv érdekében, azt csak 11. József nyelvrendeletével tették kötelezővé, ám a sebészek elviekben továbbra is hallgathatták magyarul előadásaikat. Kérdés azonban, ez gyakorlatilag mennyiben valósult meg, mivel a tanfolyam hallgatói 1789-ben kérvényt intéztek a királyhoz, amelyben az idegen nyelvű, német (és a korábbi latin) miatti hátrányos helyzetükre panaszkodtak és a magyar nyelven tartott előadásokért és vizsgákért esedeztek. A helyzet valóban visszás volt, mert míg a német ajkúak könnyedebben elsajátíthatták az anyagot, addig a magyar anyanyelvűeknek a jó felkészüléshez pénzért lehetett csak magánórát tartani, sőt, a német hallgatók a magyar nyelvű szigorlatoztatást sem méltányolták.”8 Az 1802-1803-as reformtervezet azon pontját, amely szerint a latinul nem tudó magyarok ingyen vehetnének magánórákat, a Helytartótanács elutasította.”9 A helyzetet végül all. Ratio Educationis oldotta meg, amikor is kimondták, hogy az elméleti tantárgyakat latinul, a gyakorlatiakat pedig az országban használatos nyelveken (német, magyar, latin és szláv) tartassák, 1807-től a tankönyveket is meg kellett jelentetni mindegyik nyelven.394 * 396 397 398 399 400 5.2.2. A pesti egyetem sebészmesterei a kezdetektől a napóleoni háborúk lezárásáig A forrásadottságok miatt, a lehető legteljesebb összkép kialakítása érdekében a classificatiós kötetek megjelenésétől kezdve vizsgáljuk az orvosi karon megfordult sebészek társadalmi rétegződését. Ennek során célszerűnek tartottuk az alábbi szakaszokra bontani e két és fél évtizedet: a) 1787/8-1793/4-ig: az első classificatióktól és a II. József- féle reformtól az 1793-as új szigorlati rend bevezetéséig; b) 1794/5-1806/7 között a II. Ratio Educationis kiadásáig, c) 1807/8-1809/10: a győri csatáig, azaz az utolsó nemesi felkelésig, amely kitűnő alkalmat adott a chyrurgusoknak tudásuk gyakorlati megmutatására, és végül d) 1810/1-1815/6-ig, a napóleoni háborúk lezárásáig, ami nem csak Európa, de az egyetem, az ország életében és változást hozott. 394Linzbauer l/lll. 702-703. (1352. ssz.), Györy 1936. 149. 195 A boncnok az 1780-as evekben Rácz Sámuel melleit a hanyag, visszaélésekkel gyanúsított Hauptmann volt. Távozlával a bonctannal megbízott személy (1790-től Szcning János) rendkívüli tanári címei kapott. Györy 1936. 154. és 169-172. 396 A boncnoki állást ekkor Frankenburg Jakab, a szülészeti tanszék későbbi tanszékvezetője kapta meg. Györy, 1936. 262. és 303-304. 397Bolányi Palatkás 1961.474. 398 Györy 1936. 179-180. és Gortvay 1953. 85. A kérvényt valószínűleg Rácz Sámuel állította össze. Antali. R. Harkó Vida 1971. 127. itt pontatlanul 1780-ra teszik a német nyelv oktatásának bevezetését. 399 Györy 1936. 190. 400Györy 1936. 243. és 265.
