Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)

V. Hgyctcmi scbcs/.kcpzcs Magyarországon (1770-1848) 77 sajátítását követelték meg a hallgatóknak. Míg a megelőző korszakban az első tanévben csak két-két tanórájuk volt a sebészeknek, az 1808/9-es tanévtől kezdve első évben már négy-négy tárgyból kellett felelniük, egész évben anatómiából és sebészeti bonctanból (pathalogia chirurgicá). Emellett első félévben elméleti, másodikban gyakorlati orvos­tanból (institutiones medicae theoreticae et praclicae). Negyedik tantárgyként az előző­ekhez csatlakozott az elméleti szemészet és szülészet cgy-egy szemesztere. A második évet teljességgel a gyakorlatnak szentelték, a hallgatóknak ekkor teljes évben sebészi operációkat, orvosi- és sebészi gyakorlatot kellett folytatniuk, valamint különös kórlant (therapia specialis) hallgatniuk, emellett harmadik félévben szülészi gyakorlat és gya­korlati anatómia (anatómia practica) következett, az utolsóban pedig szemészi gyakor­lattal és állatorvoslással fejezték be a kurzust.384 1813-ban az 1810-es bécsihez alkalmazkodó, újabb tanrendet vezettek be. Továbbra is megmaradt a felsőbb- és alsóbb szintű sebészeti képzés. Előbbihez továbbra megköve­telték a bölcseleti előtanulmányokat, míg az utóbbin első évben bevezették a dietetikát, valamint a gyógyszertant. Nagyobb hangsúlyt helyeztek a diákok gyakorlati képzésére, a botanikai kirándulások mellett kötelezték a Habsburg Birodalom egyetemeit, hogy a hall­gatók önálló boncolásokat és műtéteket végezzenek kiképzésük során. Az ehhez szük­séges anatómiai teátrum létesítését is előírták azon intézményeknek, így a pesti orvosi karnak is, ahol még ilyen nem volt. A vizsga-, avatási és egyéb díjakat sebészdoktornál 195 forint 30 krajcárra, sebészmesternél 102 forint 30 krajcárra, a szülészeti vizsga kü­lönbözeti díját pedig 39 forint 30 krajcárra emelték fel, polgári sebésznél pedig 54 forint 30 krajcárban állapították meg a vizsga díját. A községek, uradalmak által felküldött sze­mélyek, valamint a szegények ezek alól továbbra is kérhettek felmentést.’8' Az egyetemen a korban színvonalasnak számító könyvekből oktattak. A sebészet­ben Lorenz Heister Institutiones chirurgicae-jéA felváltották Plenck József Jakab írásai (Pharmacia chirurgicá, Compendium institutionum chirurgicarum és Anfangsgründe der chirurgischen Vorbereitungswissenschaften, 1785/6-1795/6). Emellett bécsi, kop­penhágai és göttingeni tanárok tankönyveit használták az általunk vizsgált korszak­ban, mégpedig llunczovsky (Bécs): Chirurgische Operationen és De operationibus chirurgicis (1785/6-1834/5), Callisen (Koppenhága): Grundsätze der heutigen Chirurgie (1788/9-1813/4) és Arnemann (Göttingen): System der Chirurgie (1811/2-1826/7) című munkáit.386 387 A bonctanhoz bécsi és braunschweigi professzorok könyveit használták fel, így a bécsi Lebertől a Praelectiones anatomicae (1785/6-1818/9), a szintén bécsi Mayer Praktische Anleitung zur Zergliederung (1807/8-1809/10, 1835/10), a braunschweigi, majd erlangeni Hildebrandt Lehrbuch der Anatomie (1809/10), a szintén braunschweigi Wie­demann Handbuch der Anatomie (1810/1), és végül a lipcsei Rosenmüller Handbuch der Anatomie (1811/2-1829/30) című könyvei voltak kötelező olvasmányok.187 A szülészetet leginkább bécsi orvosok munkáiból oktatták, így például a fen­tebb említett, Nagyszombatból Bécsbe kiküldött Plenck Józseféből (Anfangsgründe der Geburtshülfe, 1788/9-1793/4). A szemészetet többnyire a sebészeti munkák vo­natkozó fejezeteiből oktatták, míg az állatorvostant annak első tanára, Tolnay Sándor compendiumából (Artis veterinariae compendium, 1805/6-1822/3), valamint az őt ki­képző orvos, a bécsi Wolstein magyarra lefordított munkájából (A barom-állatok seb­,li4SOTI' Lt. I/cl. 2. kötet 385 Hőííyrs 1896. 311. cs Gvöry 1936. 297-299. 386 Högyes 1896. 119-120. 387Hö(íyes 1896. 117.

Next

/
Thumbnails
Contents