Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Hgyctcmi scbcs/.kcpzcs Magyarországon (1770-1848) 77 sajátítását követelték meg a hallgatóknak. Míg a megelőző korszakban az első tanévben csak két-két tanórájuk volt a sebészeknek, az 1808/9-es tanévtől kezdve első évben már négy-négy tárgyból kellett felelniük, egész évben anatómiából és sebészeti bonctanból (pathalogia chirurgicá). Emellett első félévben elméleti, másodikban gyakorlati orvostanból (institutiones medicae theoreticae et praclicae). Negyedik tantárgyként az előzőekhez csatlakozott az elméleti szemészet és szülészet cgy-egy szemesztere. A második évet teljességgel a gyakorlatnak szentelték, a hallgatóknak ekkor teljes évben sebészi operációkat, orvosi- és sebészi gyakorlatot kellett folytatniuk, valamint különös kórlant (therapia specialis) hallgatniuk, emellett harmadik félévben szülészi gyakorlat és gyakorlati anatómia (anatómia practica) következett, az utolsóban pedig szemészi gyakorlattal és állatorvoslással fejezték be a kurzust.384 1813-ban az 1810-es bécsihez alkalmazkodó, újabb tanrendet vezettek be. Továbbra is megmaradt a felsőbb- és alsóbb szintű sebészeti képzés. Előbbihez továbbra megkövetelték a bölcseleti előtanulmányokat, míg az utóbbin első évben bevezették a dietetikát, valamint a gyógyszertant. Nagyobb hangsúlyt helyeztek a diákok gyakorlati képzésére, a botanikai kirándulások mellett kötelezték a Habsburg Birodalom egyetemeit, hogy a hallgatók önálló boncolásokat és műtéteket végezzenek kiképzésük során. Az ehhez szükséges anatómiai teátrum létesítését is előírták azon intézményeknek, így a pesti orvosi karnak is, ahol még ilyen nem volt. A vizsga-, avatási és egyéb díjakat sebészdoktornál 195 forint 30 krajcárra, sebészmesternél 102 forint 30 krajcárra, a szülészeti vizsga különbözeti díját pedig 39 forint 30 krajcárra emelték fel, polgári sebésznél pedig 54 forint 30 krajcárban állapították meg a vizsga díját. A községek, uradalmak által felküldött személyek, valamint a szegények ezek alól továbbra is kérhettek felmentést.’8' Az egyetemen a korban színvonalasnak számító könyvekből oktattak. A sebészetben Lorenz Heister Institutiones chirurgicae-jéA felváltották Plenck József Jakab írásai (Pharmacia chirurgicá, Compendium institutionum chirurgicarum és Anfangsgründe der chirurgischen Vorbereitungswissenschaften, 1785/6-1795/6). Emellett bécsi, koppenhágai és göttingeni tanárok tankönyveit használták az általunk vizsgált korszakban, mégpedig llunczovsky (Bécs): Chirurgische Operationen és De operationibus chirurgicis (1785/6-1834/5), Callisen (Koppenhága): Grundsätze der heutigen Chirurgie (1788/9-1813/4) és Arnemann (Göttingen): System der Chirurgie (1811/2-1826/7) című munkáit.386 387 A bonctanhoz bécsi és braunschweigi professzorok könyveit használták fel, így a bécsi Lebertől a Praelectiones anatomicae (1785/6-1818/9), a szintén bécsi Mayer Praktische Anleitung zur Zergliederung (1807/8-1809/10, 1835/10), a braunschweigi, majd erlangeni Hildebrandt Lehrbuch der Anatomie (1809/10), a szintén braunschweigi Wiedemann Handbuch der Anatomie (1810/1), és végül a lipcsei Rosenmüller Handbuch der Anatomie (1811/2-1829/30) című könyvei voltak kötelező olvasmányok.187 A szülészetet leginkább bécsi orvosok munkáiból oktatták, így például a fentebb említett, Nagyszombatból Bécsbe kiküldött Plenck Józseféből (Anfangsgründe der Geburtshülfe, 1788/9-1793/4). A szemészetet többnyire a sebészeti munkák vonatkozó fejezeteiből oktatták, míg az állatorvostant annak első tanára, Tolnay Sándor compendiumából (Artis veterinariae compendium, 1805/6-1822/3), valamint az őt kiképző orvos, a bécsi Wolstein magyarra lefordított munkájából (A barom-állatok seb,li4SOTI' Lt. I/cl. 2. kötet 385 Hőííyrs 1896. 311. cs Gvöry 1936. 297-299. 386 Högyes 1896. 119-120. 387Hö(íyes 1896. 117.
