Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Egyetemi scbcszkcpzcs Magyarországon (1770-1848) 75 a barbitonsores kifejezés a borbélyok különállásának illusztrálására, akiket ekkor, 1786- ban tiltottak el (néhány jelentéktelen műtétet kivéve) mindenféle sebészi beavatkozástól. A borbélyok egyre inkább csak hajnyírással, borotválással foglalkozhattak lényegében a régi céhtagok működésének korlátozásaként.' A tankönyvekben egyelőre még nem jelentkezett ez a különállás, bár a borbélyi feladatokat rövidebben írták le és kevésbé fontosnak ítélték, például Rácz tankönyvében itt jegyeznénk meg, hogy Rácz viszont kivételesen következetesen borbélynak nevezi a sebészeket. Az 1788/9-es tanévtől az 1805/6-es tanévig megközelítőleg változatlan maradt a tanrend, azonban all. József-féle verzió helyett apróbb változtatásokkal, amelyek még a rendszer bizonytalanságát jelezték. A classificatiós kötetek tanúsága szerint a sebészhallgatók a legelső félévben anatómiát, a másodikban sebészeti patológiái, egész első évben pedig orvos-sebészeti alapokat (institutiones medicae chirurgicaé) hallgatlak. A második tanév első félévében sebészeti műtéteket, egész évben pedig orvosi és sebészi klinikai gyakorlatot folytatlak. Az 1787/8-as tanévtől bevették a szülészetet is a tantárgyak közé.173 Miután 1783-ban elrendelte a Habsburg Birodalom egyetemeinek egymás közti viszonosságát, az egyesített tanrend bevezetése után II. József keményen intette a pesti egyetem orvosi karának oktatóit a záróvizsgákon való szigorú osztályozásra. Ezen rendeletét 1789-ben kénytelen volt még nagyobb eréllyel megismételni (az egyetemek végül csak 1792-től fogadták el a Pesten kiadott diplomákat). Az egyetemet 1793-ban és 1808- ban ismét utasították erre. Az intézkedés oka az volt, hogy a szóbeszéd szerint a pesti egyetemen könnyebben lehetett levizsgázni, és mint látni fogjuk, nem csak orvos-, hanem sebészjelöltek közül is igen sok volt az örökös tartományokból érkezett. A viszonosság intézményét egyébként 11. József halála után eltörölték, majd 1793-ban visszaállították.1,4 A II. József-által teremtett rendszerrel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy amíg az uralkodó 1785. január 31-i rendeletével bevezette a kötelező tandíjat és állami ösztöndíjat, a sebészeket az előbbi alól felmentette (viszont a sebészek nem kaphattak ösztöndíjat). II. József utasítása szerint az éves tandíjat a tanév tíz hónapjára szétosztva kellett beszedni. Míg a középfokú oktatásban való részvétel évi 6 forintba, a bölcseleti tanulmányok 9 forintba kerültek (utóbbi havi 54 krajcárnak felel meg), az orvosi képzés havi díja 1 forint 30 krajcár volt. Azaz a sebészei tandíjának eltörlése nagy kedvezményt jelentett az azt hallgatóknak (még ha a képzés ára bizonyára nem is érte volna el az orvosiét).' 7 További kedvezmény volt a sebészeknek és a gyógyszerészeknek, hogy nem követelték meg tőlük a bölcseleti előtanulmányokat.372 * 374 375 376 Miután a gyakorlati gyógykezelést a sebészek végezték, a 19. század első feléig a sebészet és a többi „alsóbb fokú”-nak tekintett szakág még nem különült el egymástól. A szülészethez, szemészethez és fogászathoz hasonlóan így volt ez az állatgyógyászattal is (a tanszékek különválását lásd alább). Az állatorvostan először az 1788/9-es tanév 372MOH IV. 207. (617. ssz.), Linzbauer l/lll. 252-253. (979. ssz.) cs Diímkó 1894. 507. ,71Az anatómia hol unalomul vulgaris, hol anatómia elementáris néven szerepel a kötetekben. A sebészeti műtét- eszköz- és kottán ezen a néven utoljára az 1787/8-as tanév első félévében, a másodéves hallgatóknál szerepel. Az. utolsó félévben az. orvosi gyakorlatot (praxis medico) többször a iherapia special is- sz.al együtt oktatták, így 1791/2-ben és 1794/5-bcn, valamint az 1802/3-as tanévtől kezdve egy év kihagyással 1807/8-ig. 1804-ben jelent meg a szemészet, lásd alább. SOTIi Lt. l/d. 1-2. kötet 374Linzbauer l/lll. 688. ssz.., Bolányi Pai.atkás 1961. 423. és Györy 1936. 142-144. és 195-196. 375Linzbauer l/lll. 124-125. (889. ssz.) 376I1. József 1786. december 30-i rendeleté. Az uralkodó halála után ezt eltörölték. Linzbauer l/lll. 303- 304. (1035. ssz.), Györy 1936. 207.
