Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
68 V. Egyetemi scbcszkcpzcs Magyarországon (1770-1848) Egy sebészprofesszor tartott volna rendszeres felolvasásokat az ezredsebészeknek, akiket le is vizsgáztattak volna, és évente jelentést küldtek volna róluk. Anatómiai színházat is be akartak rendezni a hozzá szükséges eszközökkel.335 A tervből feltehetőleg nem lett semmi, mert Temesváron a civileket egyaránt ellátó katonai kórház is csak 1766-ban épült fel.336 A bécsi sebészképző intézethez hasonló iskola volt II. József 1784-ben alapított bécsi Josephinums, melynek előzménye a Bécs melletti Gumpendorfban alakult katonai kórház, amely egyben oktatási célokat is szolgált.337 A II. József háziorvosa, Giovanni Alessandro Brambilla (1728-1800) közreműködésével alapított Josephinumban kizárólag katonorvosokat képeztek, sebészdoktor vagy sebészmester képesítéssel. Az új épület a hozzátartozó 1200 ágyas katonai kórházzal, a firenzei Felice Fontana és Paolo Mascagni oktatást segítő viaszpreparátumai a Josephinumot a legmodernebb oktatási intézmény- nyé tették. Klinikáján sebészeti- és belső betegségek, valamint szülészeti osztály is helyet kapott. Doctor chirurgiae címet 1793-től adhattak.338 Felépítése nagy hatással volt az 1787 és 1789 között odalátogató Johann Goerckére (1750-1822), aki 1795-ben megalapította Berlin immáron második katonasebészi iskoláját, Pépiniére néven, ahol első alkalommal próbálták meg Közép-Európában egyesíteni az orvosi és sebészi oktatást (a Josephinumban is oktattak általános orvostant, de a hangsúly a sebészeten volt).339 5.1. Az orvosi kar nagyszombati és budai évei A hazai orvosi kar megalapítása előtt az orvosok külföldi egyetemeken vagy magániskolákban, a sebészek pedig csak céhes keretek között tanulhattak. A kar megalapítását ezért már 1751-ben szorgalmazta Perliczi János Dániel, Nógrád vármegye főorvosa.340 Felvázolta a korabeli magyar egészségügy legfőbb problémáit. Szerinte inkább a magyar- országi orvosokat és sebészeket kellene megfelelő képzésben részesíteni, mert a külföldi orvosoknak sok konfliktusuk származott abból, hogy nem ismerik a magyar nyelvet, a helyi szokásokat. Annak ellenére mondta ezt, hogy tudta, az országban nagyon kevés a megfelelően képzett gyógyító. Szerinte a sebészeknek és a bábáknak magasabb szintű oktatást kellene biztosítani, elmélyítve anatómiai ismereteiket (többek között rendes boncolásokon való résztvétellel).341 Terve azonban nem valósult meg. 1769-ben Eszterházy Károly engedélyezte Markhot Ferencnek Egerben egy püspöki orvosi iskola indítását, az Eszterházy által tervezett teljes, négykarú egyetem részeként. Ide a gyakorlati órákra külön engedéllyel sebészeket is beengedtek. Az iskola azonban három év után elsorvadt, az újonnan megnyitott nagyszombati orvosi karnak „köszönhetően”.342 A Mária Terézia 1769. november 7-i rendeletével megalapított orvosi fakultás 1770 novemberében kezdte meg tényleges működését, a kar öt tanszéket kapott (élettan és 335Tcmcsvár az Udvari Kamarának, 1759. január 27. ÖStA Hofkammerarchiv, Jüngere Banatcr Akten, Nr. 182. 336Breier 1996. 50. 337 Wyklicky 1985. 31-51., Wyklicky 1986. 213. 338Wyklicky 1986. 214-215., Sachs 2003. 265. 339A Pcpinicrc neve 1818-tól Medizinisch-Chirurgisches Fricdrich-Wilhclm-lnstitut. Wyklicky 1986. 214., Fischer 2009.42. 340Linzbauer II. 270-277. (378. ssz.), MOE IV. 144-145. (381. ssz.), Gortvay 1953. 74. 341 Linzbauer II. 270-277. (378. ssz.) és Kosáry 1980. 162-163. 342 MOE IV. 169-171. (471. ssz.), Gortvay 1953. 74., Kapronczay 2007. 62.
