Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. ligyctcmi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) 69 gyógyszertan, általános kortan, bonctan, sebészet, botanika és kémia). Sebészkurzusokat ekkor még nem indítottak, noha vizsgát lehetett tenni.34’ Az 1774/5-ös tanévtől tartottak sebésztanfolyamokat, amelyeken a céhek által felszabadított növendékek vehettek részt.343 344 A felszabadításról szóló bizonyítványt előzetesen be kellett mutatniuk, amelyet az illető korábbi tanulmányainak pontos megjelölésével később az egyetem promotiós köteteibe is feljegyeztek. Az egyetemet nehéz körülményei miatt (klinikai oktatásra gyakorlatilag nem volt lehetőség, boncolásra is alig)345 346 1777-ben, a Ratio Educationis bevezetésével egyidejűleg a budai várba, a későbbi Stöckl-palota helyére telepítették át,345 ahol a tizenkétágyas régi Szent János-kórházban, majd 1783-1784 között a Várpalotában elhelyezett kórházban gyakorolhattak (volna) a végzős hallgatók.347 A rövid budai időszak alatt az orvosnövendékek létszáma mérsékelt emelkedést mutat, ami annak tulajdonítható, hogy a nehezen megközelíthető Nagyszombat helyett az ország szívében lévő, fontos kereskedelmi utak mentén elhelyezkedő, azaz könnyebben elérhető, helyre költözött az egyetem.348 349 Az orvosihoz hasonlóan a sebészképzésben is több változtatást hajlottak végre a kar fennállásának első évtizedeiben, mondhatni kísérletező szakaszában. A Störck An- tal-féle 1774-es reform után megkezdődhetett a sebészek egyetemi oktatása. A hallgatók egy, májustól a következő év márciusáig tartó tanfolyamon sajátíthatták el ismereteiket. Tanultak bonctant, és az ott megfigyelt jelenségekkel kapcsolatos élettani és törvényszéki orvostani ismereteket. Ezt követően a szorosabb értelemben vett sebészet következett, a különböző betegségektől kezdve az operációkkal bezárólag. Tekintettel az orvoshiányra kiképzést kaptak a belső betegségek felismeréséből és gyógyításából is arra az esetre, ha nem lenne orvos lakhelyükön. Emellett még kórházi gyakorlatot is kellett a képzés során végezniük, és csak ezután tehették le a képesítő vizsgál, mégpedig egy elméletit (elméleti és gyakorlati sebészet, belső betegségek, anatómia) és egy gyakorlatit (a sebészeti műszerek ismertetése után hullán vagy anatómiai fantomon végzett műtét). Mindezek sikeres elvégzése után kaphatták meg a jelentkezők a magisteri, azaz mesterszintű oklevelet. A vizsga díja 59 forint 78 krajcár volt, amelyet méltányosságból elengedhettek. Ez a tervezet azonban csak részben valósulhatott meg, hiszen a kar oktatói a Budára való átköltözés előtt arról panaszkodtak, hogy a kar fennállása óta a sebészek csak egy hullát kaptak boncolásra.’4'’ A nagyszombati és budai évek alatt a sebészet tankönyve Lorenz Heister klasszikus Lehrbuch der Anatomie-ya volt (1780/1-ig). Bonclanhoz több kötetet is használtak, így a berlini prosector Schaarschmidt Tabulae analomicae című mnkájút (1779/80-ig), a párizsi Winslow Expositio anatomica structurae corporis humani-jái (1779/80-ig), valamint 343Molnár 2005. II. 344Gortvay 1953. 76. és Bolányi Palatkás 196. 421. és 474. 345Kai'RONCZay 2007. 74-75. 346 A költözködés ténylegesen 1780-ban fejeződött be. Antall József, R. Harkó Viola és Vida Tivadar tanulmányában pontatlanul a Stockl-palotát jelölik meg az épület helyeként, míg a Hőgycs-lclc millenniumi Hmlckkönyv pontosabb adatai szerint ekkor az egyetem egyik melléképületében tanították a sebészetet és a bonctant, és annak 1849-cs leégésekor épült fel a Stöckl-palota. Höcíyi.s 1896. 357-358., Gortvay 1953. 77. és Antali R. Harkó Vida, 1971. 128. 347 Antall József és szerzőtársai tanulmánya szerint a fent említett kórházak a kis ágyszám miatt nem töltöttek be egyetemi oktatási célokat. A tényleges kórházi gyakorlat hiányát jelzi, hogy ebben az időszakban egy orvosdoktori értekezés sem született sebészeti témából. Antali. R. Harkó Vida, 1971. 128. 348Antall R. Harkó Vida 1971. 127. 349Högyf.s 1896. 304., Győry 1936. 92-93. és 97-99., Gortvay 1953. 76., Antall R. Harkó Vida 1971. 123.
