Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés céhes formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése
56 IV. A 18. századi magyarországi scbcszkcpzcs cchcs formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése Néha csak fokozatosan ismerhetők fel egy-egy ember cselekedeteinek mozgatórugói. 1771-ben Szokolay András szeretett volna bekerülni a soproni sebészcéhbe.265 Rátermettségét egykori betegeinek hálálkodó tanúsítványaival próbálta bizonyítani. A Helytartótanácshoz 1771 májusában írt leveléből röviden megismerhetjük addigi életét. Ebből és a mellékletből kiderül, hogy magyar nemes, Érsekújváron vizsgáztatták le, hét éve dolgozik Sopronban, valamint részt vett a legutóbbi porosz háborúban, ahol még a hajóhadhoz is eljutott,266 ezután került Sopronba, ahol Brodmann sebész özvegye felajánlotta neki műhelyét, mindenféle teher nélkül. A siralmas állapotban lévő helyet ő, Szokolay hozta rendbe. Ezenkívül továbbképezte magát, és Bécsben vizsgát is akart tenni, csak a vizsgadíjakat nem tudta volna kifizetni. Ekkor adta el Bartholomaeus Götznek a feleségétől reászármazott műhelyt.267 Csakhogy a város tanácsa időközben megtiltotta, hogy kifizessék neki az árat, és semmisnek nyilvánították az egész üzletet, mivel a műhely tulajdonjoga nem őt, a második férjet, hanem Brodmann gyermekeit illeti. Szokolay ezt tudomásul vette, és ő is semmisnek tekintette ezek után az üzletet, csakhogy a tanács beiktatta az adásvételt, és a tulajdonjogot Götzre ruházta. Ezek után kérte a Helytartótanácsot, hogy vagy kaphassa vissza a műhelyt, hiszen gondoskodnia kell nejéről és gyermekeiről, nem hagyhatja el őket, bár visszamehetne a hadseregbe szolgálni, vagy ha ez nem lehetséges, legalább ismerjék el praktizálási jogát Sopronban. Leírása azt a benyomást kelti, mintha a soproni tanács következetlenül járt volna el az ügyben, mégpedig az ő kárára. A soproni sebészek véleménye természetszerűleg szöges ellentétben állt Szokola- yéval, amit kifejezésre is juttattak a város tancsának írt levelükben. Itt részletesen kifejtették véleményüket Szokolayról, aki pár évvel ezelőtt önként eladta saját műhelyét, és így akart újat emelni. Ezáltal megbontaná, azaz növelné a Sopronban meghatározott sebészek számát, melynek alátámasztására mellékelték 1659-es kiváltságlevelüket. Példaként hozták fel, hogy ezt megelőzően, 1768-ban Mathias Kremplernek sem engedték meg a praktizálását a városban. Megfontolandónak vélték, hogy a kiváltságlevél alapján engedélyezett öt borbély-sebészen (Chyrurgus Tonsor, két katolikus és három evangélikus) kívül még két fürdős-sebész (Chyrurgus Balneator) is működik a városban, míg a közeli és jóval népesebb Pozsonyban is csak nyolc sebészműhely áll. Ezen kívül tisztességtelennek tartották, hogy Szokolay önként adta el 1000 forintért műhelyét, amelyből 300 forintot már meg is kapott, most pedig újat akar alapítani. A műhelyek eladása, majd egy másik alapítása ugyanis lehetővé tett bizonyos pénzfelhalmozást, s a kapott pénzt ráadásul haszontalanságokra költötte.268 Csak egy szóval jelzik a céhtagok, de nem mellékes szempont, hogy Szokolaynak nem volt polgárjoga Sopronban, hiszen ez a céhtagság feltétele. A műhely megvásárlója, Bartolomaeus Götz a céh szerint Szokolayval ellentétben tisztességes ember, aki részt vett a hétéves háborúban. Szokolay félrevezette a tanácsot, mivel nem hét, hanem csak négy éve dolgozik Sopronban, szakértelme pedig szerintük hagy némi kívánnivalót maga után.269 Ami még ennél is szörnyűbb: iszákos és szerencsejátékos, amit felhalmozott adósságai is bizonyítanak, gyakorlatilag pár év alatt elherdálta a saját és felesége vagyonát. Összefoglalva Szokolay céhtagságának kizáró 265 MNL OL C 37 1771. Lad. A. Fasc. 35. No. 28. 266„adArmadám etiam... qua approbates Chyrurgus servivissem" 267MNL OL C 66 1785. F. 1. pos. 108. Götz szerepel az 1785-ös jelentésben, míg Szokolay nem. Götzöt 1784-ben felmentettek az egyetemi vizsga alól, ám ő szerette volna letenni azt. 268„...í>7 suos usus male converses consumserat, ob securitalem Prolium primi Matrimonii inhibuerit. ” 269 „Extractus Protocolli noslri cehalis evidenter docet, an verő laudabiles in praxi Chyrurgica feeerit progresses ”
