Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

Források

Források 257

34. Gera 2009. Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülést jegyzőkönyveinek regesztái, 1704-1707. Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2009.

35. Géra 2009. Géra Eleonóra Erzsébet: ..Kőhalomból (fő)város" Buda város hétköznapjai a IS. század elején. Budapest, 2013. L’Harmattan.

36. Gortvay György 1953: Az újahbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. Budapest.

37. Grell, Ole Peter 2004: War, medicine and the military revolution. In: Elmer, Peter [Ed.]: The Healing Arts. Health. Disease and Society in Europe 1500-1800. Manchaster. 257-284.

38. Gross, Dominik 1999: Die Aufhebung des Wundarztberufs. Ursachen, Begleitumstände und Auswirkungen am Beispiel des Königreichs Württemberg (1806-1918). Franz Steiner Verlag, Stuttgart.

39. Grumbaeh, Torsten 2006: Kurmainzer Medicinalpolicey 1650-1803. Eine Darstellung entlang der landesherrlichen Verordnungen. Studien zu Policey undPoliceywissenschaft. Hrsg.: Michael Stolleis. Vittorio Kolstcrmann, Frankfurt am Main.

40. Győri Tibor, nádudvari 1936: Az orvostudományi kar története 1770-1935. A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Története III. kötet. Budapest.

41. Hajdú Lajos 1983: A közjó szolgálatában. A jozefinizmus igazgatási és jogi reformjairól. Budapest.

42. Hehrlein, F. W. 1973: Herz und große Gefäße. In: Chirurgie historisch gesehen. Anfang, Entwicklung, Differezierung. Hrsg.: F. X. Sailer F. W. Gierhakc. Dustri Verlag, Deisenhofen bei München. 164-185.

43. Hőgycs Endre 1896: Emlékkönyv a budapesti Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. írta és szerk.: Hőgyes Endre, Budapest.

44. Huerkamp, Claudia 1985: Der Der Aufstieg der Ärzte im 19. Jahrhundert vom gelehrten Stand zum professionellen Experten. Das Beispiel Preussens. Kritische Studien zur Geschichtswissenschaft 68. Vandenhocck & Ruprecht, Göttingen.

45. Jáki Gyula 1955: Sebészvizsga a XV11I. században. In: Orvostörténeti Közlemények. Nr. I. 5-31.

46. Jens, Walter 1993: Eine deutsehe Universität. 500 Jahre Tübinger Gelehrtenrepublik. Kindler

Wiener Verlag, München Himberg, 1993'’.

47. Jütte, Robert 1994: Zur Sozialgeschichtc der Handwerkschirurgen im 16. Jahrhundert. In: Paracelsus und Salzburg. Vorträge bei den Internationalen Kongresse in Salzburg und Badgastein anläjilich des Paracelsus-Jahres 1993. Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde 14. Ergänzungsband. Hrsg. Heinz Dopseh Peter F. Kramml. Salzburg. 45-60.

48. Kapronezay Károly 2005: Az ápolás-, ápolóképzés és kórházügy története Magyarországon. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Budapest.

49. Kapronezay Katalin 2007: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVII. századi Magyarországon. Semmelweis Kiadó, Budapest.

50. Kempler, Kurt 1984: A gyógyszerek története. Gondolat, Budapest.

51. Képek a gyógyítás múltjából... 1984’: Képek a gyógyítás múltjából. Orvostörténeti Közlemények Supplementum 13-14. Szerk.: Antall József Buzinkay Géza. Budapest.

52. Kosáry Domokos 1980: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest.

53. Kótyuk Erzsébet 2005: A Stáhly orvos dinasztia. In: Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből. Prof. Dr. Beck Mihály tiszteletére. Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből. Mérnök, természettudós és orvos dinasztiák, melyek befolyásolták Magyarország szellemi életét (a 2004. évi ankét anyaga). NKA, Budapest. 184-190.

54. Krász Lilla 2003: A bába történeti szerepváltozása a 18. századi Magyarországon. Budapest.

55. Krauch i, Hans 1955: Uber die Wandlungen der Wichtigsten Grundsätze in der Kriegschirurgie und Sanitätstaktik der 19. Jahrhunderts. Disszertáció, Bázal.