Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
Források
258 Források 56. Kulhanek, Evelyn 1996: Wundärzte, ein verdrängter Beruf. Zur Sozialgeschichte des Sanitätspersonals im Tirol des 19. Jahrhunderts. Diplomamunka, Universität Innsbruck. 57. Labisch, Alfons 1992: Homo Hygienicus. Gesundheit und Medizin in der Neuzeit. Campus Verlag, Frankfurt - New York. 58. Lane, Joan 2001: A Social History of Medicine. Health, Healing and Disease in England, 1750-1950. London, New York. 59. Liszt Nándor 1919: A sérvek regi és újabb kezelési módjairól, tekintettel azok népies orvoslására. In: Gyógyászat. 410-420. és 459-462. 60. Loetz, Francisca 1993: Vom Kranken zum Patienten. „ Medikalisierung" und medizinische Vergesellschaftung am Beispiel Badens 1750-1850. Franz Steiner Verlag, Stuttgart. 61. Lyons, Albert S. - Petrucelli II, R. Joseph 2003: Die Geschichte der Medizin im Spiegel der Kunst. Köln, (New York 1980 V 62. Magyary-Kossa Gyula 1929: Régi magyar sebészekről In: Magyar Orvosi Emlékek MOE II. 49-65. 63. Maizner János 1890: A kolozsvári orvos-sebészi tanintézet történeti vázlata 1775-1872. Ajtai K. Albert Könyvnyomdája, Kolozsvár. 64. Manninger Vilmos é.n.: A sebészet regénye. Budapest. 65. Dr.Med. Mayer Ferenc Kolos 1927: Az orvostudomány története. Budapest. 66. Mewald, Gerhard 1962: Barbiere, Chirurgen und Bader-Familien in der Reichsstadt Schwäbisch-Gmünd (bis 1802). Tübingen. 67. Mód László 2002: Veszettorvosok Szentesen a XVIII-XIX. században. In: Test, lélek, természet. Tanulmányok a népi orvoslás emlékeiből. Köszöntő kötet Grynaeus Tamás 70. születésnapjára. Budapest Szeged. 67-77. 68. Molnár László 2005: Rectores Medici. Nagyszombat Budapest. Semmelweis Kiadó, Budapest. 69. Möller, Cárén 2005: Medizinalpolizei. Die Theorie des staatlichen Gesundheitswesens im 18. und 19. Jahrhundert. Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main. 70. Münch, Ragnhild 1995: Gesundheitswesen im 18. und 19. Jehrhundert. Das Berlinger Beispiel. Akademie Verlag, Berlin. 71. Nagy 1863: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal X. Ráth Mór, Pest. 72. Nagy Lajos 1975: Budapest története 1790 -1848. Budapest története 111. Szerk.: Kosáry Domokos. Budapest. 73. Neubart, Ch. Faupel, L. Katzenmeier, U. 1973: Bauchwandbrüche. In: Chirurgie historisch gesehen. Anfang, Entwicklung, Differezierung. Hrsg.: F. X. Sailer F. W. Gierhake. Dustri Verlag, Deisenhofen bei München. 139-153. 74. Orth, H.D. Kis, I. 1973: Schmerbekämpfung und Narkose. In: Chirurgie historisch gesehen. Anfang, Entwicklung, Differezierung. Hrsg.: F. X. Sailer F. W. Gierhake. Dustri Verlag, Deisenhofen bei München. 1-32. 75. Papastavrou, N. 1973: Wurmfortsatz. In: Chirurgie historisch gesehen. Anfang, Entwicklung, Differezierung. Hrsg.: F. X. Sailer - F. W. Gierhake. Dustri Verlag, Deisenhofen bei München. 132-138. 76. Petz Aladár 1929: Győr szabad királyi város Szentháromság közkórházának múltja és jelene 1749-1928. Egyházmegyei Nyomda, Győr. 77. Pólya Jenő 1941: Az orvostudomány regénye. Budapest. 78. Porter, Roy 2003: Vér és virtus. Az orvostudomány rövid története. Budapest. 79. Richarz, Monika 1998: Soziale Vorassuetzungen des Medizinstudiums von Juden im 18. und 19. Jahrhundert. In: Medizinische Bildung und Judentum. Medizin und Judentum Heft 4. Hrsg.: Scholz, Albrecht - Heidel, Caris-Petra. DDP Goldenbogen, Dresden. 6-14. 80. Réfi Attila 2002: Magyar huszárok az 1813. évi őszi hadjáratban. In: Sic itur ad Astra. Fiatal történészek folyóirata. 14. évf. 2-3. sz. 151-205.
