Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái
VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái 239 emeljük magunkhoz akkép, hogy egy rövid s ingyen...egyetemi tudományokhoz tartozó tanágakbul tartott status-examen után tudori diplomával lássuk el őket.”'2*'' így az orvosdoktort és seborvost elválasztó „khinai fál”-at is lerombolnák, és az alacsonyabb rendűnek tartott sebészeket is magasabb tudományos képzettséggel látnák el. A kérdéssel kapcsolatban rövidebb, ám annál indulatosabb cikkek is születtek. Kovács Imre tollvivő szintén kikelt a reformjavaslat,Jelorvosi” kijelentése ellen. Szerinte a sebészeket ezzel gyilkosnak titulálják a tervezet készítői, a javaslatot pedig egyszerűen kárhozatosnak és undorítónak nevezi.289 1290 A tervezet életbe léptetése esetén négy évet elrabolnának a sebészektől, pedig nincs sok különbség a két végzettség között: az orvosok öt, a sebészmesterek négy évig tanulnak, és a kizárólag orvosdoktoroknak oktatott tantárgyakat (mint a kémia, botanika, állattan, ásványtan) utólag könnyen pótolhatnák.1291 A többiekhez hasonlóan ő is felhívja a figyelmet a sebészeti óriási fejlődésére: „...a sebészet bizonyosan óriási lépésekkel halad előre, míg vaktyukként a belső gyógyászatban kaparázgatunk ”.1292 1293 294 Míg sokan az Orvosi Tár hasábjain vitáztak a kérdésről, a fiatal Korányi Frigyes már közvetlen tapasztalatairól számolt be.1292 Korányi országjáró kőrútján saját szemével látta, mennyi kárt okozott a seborvosoknak már pusztán az, hogy hóhérnak kiáltották ki őket a javaslatban. „Nem az által kellett volna a sebészi tanfolyamot eltörülni, hogy a sebészek ellen a közönségben gyűlöletet gerjesztve a rosszakkal a jókat is föláldozzuk, hanem bedugni kell a forrást, mellyből jőnek; akkor segítve lesz a bajon. / A szerencsétlenség megtörtént; a választmány egy tollvonással családapákat és családokat tett tönkre, s felelni Jog éret tök az isten és a világ előtt, ha kezet nem nyújt arra, hogy a hibát helyre hozza.”'294 Korányi szerint egyedül Bugát javaslata oldaná meg a kérdést, amellyel mind a mesterek, mind a polgári sebészeknek lehetővé tennék a doktori diploma megszerzését amennyiben néhány ,.felfújt hólyag” orvos meg nem akadályozná azt.1295 1296 A forradalom és szabadságharc eseményei közepette nem csak az orvosok és a sebészek, de a sebészmesterek és polgári sebészek között is érdekellentétek támadtak. A kérdésről eltérően vélekedett Bugát Pál és Stáhly Ignác is. A diplomák egyenrangú elismerése érdekében felmerült különböző kiegészítő vizsgák letételének a lehetősége. Stáhlyék ezt csak a mestereknek engedélyezték volna, míg Bugát kiállt a polgári seborvosok mellett is.129'’ Tüske Ferenc révkomáromi seborvos is a mester-polgári sebész közli viszonyt boncolgatta, Kovács Imre cikkére reagálva. Tüske úgy érezte, a mesterek lenézik a pusztán polgári seborvosi címmel rendelkezőket, míg saját magukat az „üres cifraságnak, puszta címnek” számító mesteri diplomával közelebb érezték az orvosokhoz. Szerinte egyszerűen meg lehetne oldani a kérdést: senki nem mondta, hogy a diploma megszerzése után l289Uo. 346 347. 1290Kovács Imri : l.s/rcvctclck az orvosügyi javaslatra. In: Orvosi Tár. 1848. június 4. Negyedik folyamat, 23. sz. 357-361. 1291 Uo. 359-361. l292Uo. 361. 1293Korányi Frigyes: Szózat az orvoskar javaslatkcszítő választmányához. In: Orvosi Tár 1848, Negyedik folyamat, Második kötet, 6. sz. 84-88. l294Uo. 85-86. 1295 Uo. 88. 1296A vitáról szóló tudósítást lásd: Orvosi Tár 1848, Negyedik folyamat. Második kötet, 4. sz. 56-63.
