Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái
238 VILA sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái kurzus „félorvosi”, az orvosdoktori „negyedorvosi”, mert olt ugyan többet tanulnak, de azokat könnyebben el is felejtik, míg a sebészek kevesebb dolgot tanulnak, de azt annál alaposabban. Felhívják a figyelmet arra, hogy míg az orvosok a sebészek ellen acsarkod- nak, a „sok bába között elvész a gyerek”, vagyis kezdik figyelmen kívül hagyni a két rend közös célját: a betegek gyógyítását. A szerző megemlítette, hogy külföldön a magasabb szinten űzött sebészet milyen megbecsülésnek örvend, majd rezignáltam fejezte be mondandóját: „A helyett, hogy ezen a világ előtt gúnyos lefestéssel életünk s jövőnk veszélyeztetik, nem szerkesztethetett volna-e a javaslat reánk nézve úgy, hogy inkább segítve lett volna rajtunk szerencsétlen most pályát hagyó, s utánunk következő sebészeken, minthogy az olló fenve életünk fonala fölött büszkén összeszorítatott! Még egyszer fájdalommal mondom: szép testvériség.”1283 1284 Az Eperjesi Orvosegyesület 1848. május 6-i ülésén Stoltz Samu felolvasást tartott a kérdésről.12114 Stoltz elsősorban az orvosdoktori képzés problémáiról beszélt, azonban az oktatás általa elképzelt jövőjéről közvetve a sebészet sorsáról is olvashatunk. Stoltz szerint olyan szakembereket kellene képezni, akik öt év után orvosdoktori és sebészdoktori vizsgát tesznek, emellett szemész- és szülészmesteri képesítést is szereznek - és csak ezután folytatnának egy vagy kétévnyi gyakorlatot polgári és katonai kórházban. Tehát Stoltz elképzelése szerint a modern orvosnak több-kevésbé mindenhez értenie kell.1285 Az Orvosi Tár ugyanazon számában, amelyben Stoltz véleményét közölték, jelentette meg Bugát Pál a sebészképzés jövőjéről szóló elképzeléseit, Sebészeink ügye a javaslat irányában címmel.1286 Emlékei szerint ő vetette fel elsőként, már 1848 előtt a sebészmesteri tanfolyam megszüntetésének szükségességét, de Töltényivei ellentétben más indokból. A orvosi karon szerinte „...mi két rendbeli orvosokat nevelünk, mi éppen ollyan, mintha a papi rendnek is két nevelő intézete volna, mellyek egyikében csak káplánokká, másikában pedig merő kanonokokká és püspökökké leendő egyének neveltetnének...'"'2*1 Bugát tisztában volt azzal, hogy a javaslat károsan érintette a seborvosokat, mégis kiállt mellette, részben azért, hogy ne legyen a jövőben még nagyobb „túltermelés”, mert a végén senki nem fog tudni megélni. Ennek ellenére nem tagadta a sebészek hasznosságát.1288 Kérte az orvosdoktorokal, hogy legyenek belátóbbak a sebészekkel szemben, mert 1. „testvérszakmáról” van szó, amely nélkül az országban jelenleg semmire nem mennének, és 2. a seborvosi képzés megszüntetését nem lehet keresztülvinni a sebészek nélkül. Bugát szerint csak egy megoldás lehetséges, a két képzés egyesítése: „...a bennünket választó khinai fal, ha nem épenséges lerontása által is, legalább a rajta keresztül nyitandó ajtó által. - Uraim! még egyszer mondom, az idők nagyot változtak, sőt folyton órárul órára változnak, a spectabilis és perillustris, és még inkább a magnificus és illustrissimus világnak vége van...nyíltan megmondom, hogy azon érdemes sebor- vos-testvéreinket, kik magokban erőt éreznek, s kik magokat az általunk olly igen silánynak... tartott egyetemi nevelés után az életben folytonosan müveitek, (mert ez ám az igazi miveltség), és kik lakta vidékünkön közbizodalmát, tiszteletet és szeretetet viták ki, l283Nyilatkozat a sebészi ügyben tett orvoskari javaslatra. In: Orvosi Tár. 1848. május 21. Negyedik folyamat, 21. sz. 329-334. 1284A szöveget közlöltc az Orvosi Tár. Dr. Stoltz Samu: Kivonatok a hazai orvosügyi reformokra nézve. In: Orvosi Tár, 1848. május 28. Negyedik folyamat, 22. sz. 337 342. 1285 Uo. 341. 1286 Bugát Pál: Sebészeink ügye a javaslat irányában. In: Orvosi Tár, 1848. május 28. Negyedik folyamat, 22. sz. 342-347. 1287Uo. 342 343. l288Uo. 344-345.
