Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái
214 V11. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái 24.).'125 Apjuk azonban közülük csak Franz Antont említi végrendeletében, valamint később született leányait, Theresiát (férjezett Puschmann) és Magdalénát (férjezett Brand, majd Baumschlager), így feltehető, hogy a többiek ekkor már nem éltek."26 A család egyik legtehetségesebb tagja volt a fentebb említett Franz Anton. Amint azt láttuk, még a hagyományos, céhes keretek között kezdett sebészetet tanulni, majd a Generale Normativum előírásához alkalmazkodva egyetemi szintű sebészmesteri vizsgát tett, 1787-ben a pesti orvosi karon állatorvostanból ösztöndíjat szerzett, a rá következő évben pedig elérte az orvosdoktori címet. Pályája a hagyományos sebészcsaládokból a 18. század végén kiemelkedő, tudományos élet iránt fogékony ember benyomását kelti, akit kollégái és egyéb kortársai is megbecsültek. 1789-től Buda város helyettes orvosa, 1806-tól első főorvosa és kórházi főorvosa lett, a kezdetektől fogva tagja volt a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek (igaz, nem sok ülésen vett részt), és levelező tagja a Bécsi Orvosegyesületnek."27 Buda város visszaemlékezése szerint nagy érdemeket szerzett 1809-ben a katonai kórházakban, a tífusz leküzdésében, az 1810-es tabáni tűzvész idején, majd az 1831-es kolera alatt is."28 Felesége a gazdag téglaégető-tulajdonos, a családjának 1795-ben nemességet szerző Jalics Kristóf lánya, Catharina volt, s közös végrendeletük szerint az övéké lett a Bécsi-kapu alatti téglaégető is.1125 * 1127 1128 * 1130 Igaz, Christennek sem kellett szégyenkeznie, szüleitől elegáns várbeli és vízivárosi lakóházat, kertet, szőlőket hagyományozott gyermekeire. Christen maga is próbálkozott a nemesi cím megszerzésével, 1810-től Buda város főorvosaként ezzel kapcsolatban évtizedeken keresztül összesen nyolc kérvényt nyújtott be a Helytartótanácshoz. Először a napóleoni háborúk idején teljesített szolgálataiért kérte ezt, helyette az uralkodótól nagy aranyérmet kapott (ugyanekkor a kiemelkedő sebészek, Kéry és Devics közepes arany érdem érmét, Rosendorfsky, Menner és még három sebész pedig dicséretet kapott 1. Ferenctől)."30 Franz Anton fia, Christen Kristóf András apja nyomdokait követte, mivel azonban orvosdoktorként tevékenykedett, itt csak pár szóval utalnánk életére: 1813/4-1817/8 között járt az orvosi karra, 1819-ben szerzett Pesten orvosdoktori címet, ami után öt évet külföldön töltött tanulmányúton (francia, olasz, holland és német földön, például Göttingen1125 Az adatokat lásd: https://fami]yscarch.org/scarch/rccord/rcsults#count=75&qucry=%2Bsurnamc% 3AChristcn&collcction id= 1743180 (utolsó lekérdezés: 2013.09.24.) 1126vagyonát egyenlő részben osztotta fel három gyermeke között, a Magdalénát illető harmadot azonban annak első férjétől származó unokája, Margaretha Brand nagykorúvá válásáig a másik lány gondjaira bízta. BFL IV.I002.y 11.a.331. (kelt: 1801. január 23., kihirdetve: 1808. február 1.) 11271788. május 9-én avatták orvosdoktorrá. SOTH Lt. 1/f I. kötet 18. (108. ssz.), SOMKL 1.1. 1845-ös taglista, Schmall 1899. 293. 1128 Megjegyzendő, hog a város mindezt Christen nemesi kérvényéhez írta (amit ekkor nem kapott meg). BFL IV.1002.C 1837-1843. Nr. 397. (a Helytartótanács Budának, 1839. március 19.) 1 l29Gycrmckcik az orvossá lett Kristóf András, Joscpha, Catharina, Ludwig, Andreas. A végrendelet kelte: 1835. augusztus 15., kihirdetve: 1847. szeptember 20. BFL lV.1002.y ll.c.1002. A nemeslevelet lásd: MNL OL Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii (A 57) 58. kötet 710-715. oldal és MNL OL Magyar Kancelláriai Levéltár, Acta gcncralia (A 39) 1795 Nr. 13090. 11301810-ben a napóleoni háborúk idején katonai kórházakban tett szolgálataiért kért nemességet. Utoljára 1845-ban kapott elutasító választ. BFL IV.1002.C 1806-1813 Nr. 520. (Buda a Helytartótanácsnak, 1810. szeptember 10.), Nr. 1249 1/2. (Helytartótanács Budának, 1811. augusztus 6.), 1837-1843. Nr. 397. (a Helytartótanács Budának, 1839. március 19.), 1844-1848 Nr. 2219. (Helytartótanács Budának, 1845. január 28.), MNL OL Helytartótanácsi Levéltár, Dcpartamcntum Grcmialc (C 84) 1830 F. 83., 1831 F. 59., 1838 F. 56., 1839 F. 45., 1841 F. 67., 1842 F. 33., 1845 F. 24.
