Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái

VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái 215

ben), apjával egyidőben lett a Budapesti Királyi Orvosegyesület tagja, ugyanekkor Buda tiszteletbeli főorvosaként működött, 1839/40-ban az orvosi kar dékánja."*'

A család fiúági históriájának budai, budapesti fejezete a 19. század végén ért véget. 1881 és 1895 között fokozatosan eladták itteni ingatlanjaikat (utoljára a várbeli, Úri utca 36. alatti lakóházukat), a leszármazottak pedig egy leány kivételével visszaköltöztek oda, ahonnan egykor ősük Magyarországra érkezett: német földre. Jelképes, hogy a házak, kertek eladását a család egyik gyakorló orvos tagja. Christen Gyula intézte, aki végül maga is elhagyta a régi, budai otthonukat és Kasselben telepedett le. Ezzel egy nagy múltú orvosdinasztia történetének budai fejezete zárult le."12

7.1.2. A küzdelmes Zaglerek

Ahogy a Christenek életében, úgy a Zaglerek letelepülésében is fontos szerepet játszottak a híres budai fürdők. A Zaglerek azonban eltérő stratégiát választottak a beilleszkedésre, s gyökereik is mások.

A bajorországi Etting bei Ingolstadtban született és harminckét évig működött leginkább Itáliában - felcserként Marcus (Marx) Zagler, aki az 1739-es pestisjárvány idején érkezett Budára. Mivel nagy szükség volt a beteg lakosságot ellátni képes szakemberekre, Buda tanácsa rövid időn belül megengedte neki, hogy letelepedjen és itt praktizáljon: májusban kapott működési engedélyt, júniusban már polgárjoggal rendelkező levizsgázott seborvos Budán: felcserként még Milánóban approbálta a tábori főorvos, majd céhes vizsgát is tett, 1771-ig a város főorvosa is kikérdezte. 1739 végén havi 20 forintos fizetéssel rábízták a megüresedett vízivárosi halottkémi posztot (amit ekkor ténylegesen már két hónapja betöltött)."" Következő évtől a tanács a városi kórház és szegényház beleinek rendszeres látogatásával is megbízta."14 A jelek szerint Zagler szorgalmasan végezte feladatát, de a tanácsot és az intézet vezetőjét időről időre emlékeztetnie kellett elmaradt bérének megadására, s tisztségének hivatalos jegyzőkönyvbe vételére (ami végül 1744-ben történt meg)."15 Úgy tűnik, az évek múltával megoldódott a fizetés kérdése, 1747-től rendszeressé válik az előző évi kezelésekért járó juttatások megadása: ez a gyakorlatban a kórházban és szegényházban gondozott betegeknek adott gyógyszerek 1131 * * 34 *

1131 1819. július 31-én lett orvosdoktor. BFL IV.I002.C 1825-1826. Nr. 226. (a Helytartótanács Budának, 1824. december 21.), SOTE Lt. I/f I. kötet 100. (442. ssz.), SOMKE 1.1. 1845-ös taglista

ii12Az adásvételi szerződéseket és hozzájuk kapcsolódó letéti jegyzőkönyveket lásd: BEL Rupp Zsigmond közjegyző iratai (VII.151.) 222-223/1881, 217/1881, 1028/1895, 1031/1895, 1033/1895

11,1 BEE IV. 1002.a 41. kötet 85. tol. (1739. május 1E), 110. föl. (június 30.) és 205. föl. (december 7.), BEL IV.I002.O A fürdős és sebészcéh iratai, a fürdösök cchmcstcrének levele Buda város tanácsának a céhbe felvett és levizsgáztatott sebészekről (1741. július 9.), l ürdős és seborvosok listája (1771. február 18.)

ii34BEL IV. 1002.a 42. kötet 302-303. föl. (1740. szeptember 27.)

"-15 1744 februárjában az 1740-cs kinevezése és 1743. december 31. közötti időszakkal tartoztak neki a kórházi- és szegényházi munkájáért járó fizetéssel. BEL IV.1002.a 46. kötet 58. lói. (1743. február 12.), 47. kötet 27-28. föl. (1744. február 8.), Schmau. 1899. 342.