Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái

VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái 211

céhe.1099 1100 1101 * 1103 1104 * * A kezdeti évek nem voltak zökkenőmentesek, sem a város tanácsosaival, sem a többi környékbeli fürdéssel nem volt felhőtlen a viszonya: 1700-ban a budai-, 1706-ban pedig a pesti fürdősökkel került összetűzésbe."00 Feltehetően könnyen feldühödő, indulatos ember lehetett, ami nem könnyítette meg beilleszkedését új lakhelyén: az 1709- 1710-es pestisjárvány idején a Tabán járványorvosa volt, ám mind az esküdtekkel, mind a pánikban lévő lakosokkal meggyűlt a baja, ami egymás kölcsönös szóbeli és tettleges hántásáig fajult."01

Christen a városba településekor a Rácfürdőben dolgozott, öt év múlva pedig megkapta a város meleg fürdőjét, azaz a Rudas-fürdőt."02 A források alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mikor melyiket üzemeltette (a pestis idején még a Rácfürdőben dolgozott), 1719-től 1751 -es haláláig azonban úgy tűnik, a Rudas-fürdő állandó bérlőjévé vált."1" Innentől fogva a tanácsosokkal folytatott diskurzusok többsége az alábbi négy témáról szól: 1. a fürdőszámadások ellenőrzése, 2. a bérlet megújítása, 3. a fürdőben szükséges újítások elvégzése, és végül 4. különböző nehézségekre hivatkozva időről időre a bérleti díj csökkentésének vagy elengedésének kérése. A tanács reakcióiból ítélve (az esetek többségében megtagadták a bérleti díj elengedését vagy csak minimális összeggel csökkentették azt) Christent még az 1720-a években sem szívlelték különösebben. Ennek ellenére a fürdő üzemeltetése nem lehetett rossz üzlet, hiszen már 1721-ben azzal utasítják el a bérlet csökkentését és az általa vett eszközök megtérítését, hogy „nincs ő olyan nehéz helyzetben”, hogy arra szüksége lenne, 1729-ben pedig kifejezetten arra hivatkoznak, hogy a Rudas-fürdőből nagy bevételei vannak a fürdésnek."04 Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a bérleti szerződések szerint a fürdőben keletkezett károkért általában a bérlőnek kellett felelősséget vállalnia."05 A jelek szerint Christen szívén viselte a Rudas-fürdőt, rendszeresen végeztetett benne kisebb-nagyobb felújításokat, igaz, igyekezett is a várost, mint tulajdonost rábírni azok megtérítésére."06 A tanács idővel az elutasítás helyett néhány tagjának a kiküldésével és a fürdő megszemlélésével döntötte el, jogosak-e a Christen által kért javítások, aki szerint azok „igencsak szüksé109‘>b|.'l iv.l()02.a 4. kötet 219. (1700. szeptember 29-én szerzett polgárjogot), BFL IV.I002.O A fürdös és scbcszccli iratai, a fürdősök céhmcstcrénck levele Buda város tanácsának a céhbe felvett és levizsgáztatott sebészekről (1741. július 9.). A forrásokban ritkán Anion (Ignaz) Christ néven szerepel, de nem tévesztendő össze kortársával, Anton Christ fchérpékkcl.

11001706 júniusában mindössze 30 forintot engedett cl a város az összegből (az éves díj először 600-, majd 700 forintra rúgott). 1707 februárjában ehhez még hozzáadtak 100 forintot, „tekintettel az ellenséges időkre” (azaz a Rákóczi-szabadságharc miatti nehézségekre). 1706-ban az egyik pesti fürdőst sértegette, ami miatt 12 tallérra büntették. BFL IV. 1002.a 111.310. (1700. november 10.), 317. (1700. november 26.), Gin a 2009. 862., 907., 1066., 1144., 1576. rcgcszta

1101 Okra 2013. 95-96., 255-256.

"02Gí;ra 2009. 360. sz. rcgcszta

1103 BFL IV. 1002.a 17. kötet 122. föl. (1719. június 23., ekkor éppen lejárt a fürdő bérleti ideje)

1104 A bérleti díj 1729-ben 1200 forint volt, 1745-ben pedig 1500 forint (a bérbeadások árverés útján zajlottak), amik elég magas összegnek számítottak, egy évvel korábban a város új főorvosát, Johann Jakob Stcinmüllert évi 150 forintos fizetéssel vették fel. BFL lV.I002.a 21. kötet 29. Ibi. (1721. február 3.), 30. kötet 181. föl. (1728. augusztus 19.), 31. kötet 186. föl. (1729. október3L), BFL IV.10I8 Nr. 22.

11115 Az, 1727-cs, 1745-ös és 1747-cs szerződéseket lásd: BFL IV.I018 Nr. 22.

IIH6Az 1720-1723 közötti időszakban végzett felújítások például az elszámolások alapján igen magas összeget, 1998 forint 3 krajcárt tettek ki. BFL IV.!002.a 23. kötet 20. föl. (1723. január 22.)