Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái

212 VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái

gesek” voltak.1107 A bérlet 1745-ös meghosszabbításakor pedig már kifejezetten dicsérték fáradhatatlan szorgalmát.1108 09 * 1111

A fürdő üzemeltetése nemcsak a tanáccsal való konfliktusra adott lehetőséget. Mivel nemcsak gyógyfürdő, hanem a Tabán egyik legnagyobb szórakozóhelye, a társasélet egyik fontos színtere volt, ezért néha a vendégek viselkedése is hagyott kívánnivalót maga után. Christen 1729-ben egyenesen arra panaszkodik, hogy előző évben egyik vendége miatt tört ki tűz a fürdőben, ugyanezen év őszén pedig egy pesti rác itteni kihágását tette szóvá,"09 de előfordult, hogy a magas rangú, hosszú ideig a fürdőben megszálló vendégek „elfelejtettek” fizetni."10 A kicsapongások odáig fajultak, hogy 1740-ben új fürdőrendeletet kellett hoznia, amit a tanács kinyomtatott és elrendelte annak ny ilvános kitűzését."" Néha azonban maga Christen emberei sem viselkedtek megfelelően: Nagy Mihály szentmártoni lakos egy évvel később arra panaszkodott, hogy a fürdőslegények minden ok nélkül megverték őt és három napig nyomorultul kellett feküdnie, két bordája is eltört. Christen elutasította a vádat, mert Nagy nem tudta bizonyítani, hogy valóban a legényei verték volna meg, így az ügyet a tanács lezártnak tekintette.1112 Úgy látszik, a fürdőrendeletet nem olvasgatták a fürdők látogatói: 1746-ban Christen és a Sáros-fürdő bérlője, Joseph Kramer együtt nyújtották be panaszukat a szabados fürdőzők visszaéléseiről.1113

Noha a fürdő jól jövedelmezett, a vendégek, valamint a felújítási munkálatok mellett néha a természeti viszonyok is nehézségek elé állították Christent. 1734 őszén arra panaszkodott, hogy a Császár-malomnál folyó munkálatok miatt óriási károkat szenvedett, mivel két hónapra elapadt a fürdőjében a víz (az eset következő jelentésekor már háromhónapos bevételkiesésről beszélt), s emiatt vendégei egy részét el is veszítette.1114 1115 1116 Az 1737-1739-es nagy pestisjárvány idején kénytelen volt ideiglenesen bezárni a fürdőt."13

Élete vége felé Buda tekintélyes tagjává vált, 1724-től törvényszéki esküdt, 1737-től tanácsos, 1739-től haláláig bíró volt."16 1751. május 12-én kelt végrendeletét szeptember 6-án hirdették ki. Tanúsága szerint ekkor már igen tekintélyes vagyona volt a családnak (amiből 400 forintot hagyományozott például a várbeli ferenceseknek, 150-et a vízivárosi Szent Anna templom építésére), mesterségét továbbvivő fiai többek között apjuk lakóházát, két szőlőt és a hozzá tartozó berendezéseket, eszközöket (sajtó, kádak, hordók)

111)7 Például 1726-ban („wegen ein und anderen höchstnothwendigen reparalionen”). 1733-ban többek között az öreg lépcsős medence alapzata és a tetőszerkezet javítására kért engedélyt, valamint egy új szobára. A tanács által kiküldött bizottság szükségesnek ítélte meg a munkálatokat és elrendelte az ácsmunkák elvégzését. 1748-ban arra panaszkodott, hogy nem várhatja meg minden szükséges, apróbb javításnál a városi alkamarás határozatát. BFL lV.1002.a 28. kötet 206. föl. (1726. július 29.), 35. kötet 266. föl. (1733. augusztus 14.), 51. kötet 178-179. föl. (1748. augusztus 26.)

II08BFL lV.1002.a 48. kötet 151-152. föl. (1745. június 9.)

II09BFL lV.1002.a 31. kötet 92. föl. (1729. május 13.), 186. tol. (1729. október 31.)

m0BFL IV.1002.a36. kötet 298. föl. (1734. november 29.), 313. föl. (1734. december 13.)

1111 Konkrétan a hét évvel korábban (1733. július 13. és szeptember 7.) történt, közelebbről meg nem nevezett, ám „agyonhallgatott” kihágásokról beszélnek. BFL IV. 1002.a 42. kötet 383-384. föl. (1740. december 29.)

1112 BFL lV.!002.a 43. kötet 258. föl. (1741. augusztus 12.), 325. föl. (1741. szeptember 19.)

III3BFL IV.1002.a49. kötet 127-128. föl. (1746. június 3.)

1114 A tanács először nem engedett a bérleti díjból, végül 12 forintot adtak Christcnnck. Uo. és BFL lV.1002.a 37. kötet 54. föl. (1735. március 1.), 38. kötet 384. föl. (1736. december 4.)

1115 BFL lV.I002.a42. kötet 183. föl. (1740. június 14.) Az adott tanácsnapon még nem nyílt meg a fürdő.

1116 BFL lV.1002.a 38. kötet 182-183. föl. (1736. június 4.), Schmall 1899. 293.