Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái
210 VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái tartoztak (halottszemle, vizsgálatok) a városnak.1093 A fürdősök céhe a város rangosabb szervezetei közé tartozott, ezt jelzi, hogy 1725-ben a nyolcadik helyen sorolják fel a város ünnepi körmenetein felvonuló céhek között.1094 A gyógyítással is foglalkozó borbélyokat már 1703-ban elkülönítették a parókakészítőktől.1095 A század közepén készült összeírások tanúsága szerint Buda egyike volt hazánk gyógyítókkal legjobban ellátott településeinek. 1768-ban 3 orvosdoktor, 10 vizsgázott sebész, 12 levizsgázott fürdős, 3 gyógyszerész, 3 fizetett- és 14 nem fizetett bába működött a városban.1096 Az 1785-ös országos felmérésben Budán tizenhat elsőosztályú, azaz egyetemi vizsgát tett, hét másodosztályú személy és megüresedett céhes műhely szerepel.1097 Egyéb források alapján azonban ennél jóval több, a korszakban itt működő mestert vagy céhlegényt lehet találni. A SOTE Levéltárának promotiós kötetében található adatok értékes információkkal szolgálnak a budai sebészcéh nagyságára a 18. század második felében. Eszerint 1770-1815 között születési hely alapján 55 budai vizsgázott le az orvosi karon, a népesebb magyarországi városokból érkezők közül tehát a legnagyobb arányban voltak jelen.1098 Hatvannégy diplomázó a budai sebészcéh valamelyik műhelyében lett felszabadítva. A két csoport közötti átfedés 17 fő, akik Budán születtek és ott is tanultak. Ezen belül a legkisebb szeletet alkotják azok a sebészmesterek, akik Budán születtek, itt tanultak az apjuk műhelyében, de emellett egyetemi vizsgát is tettek. Mindössze hat esetben lehetett ilyen erős családi- és munkakapcsolatot kimutatni a budai polgárok körében ebben az időszakban. Mivel ezen belül is kevés olyan család van, ahol legalább két generációra vonatkozóan elegendő használható adatunk lenne, ezért igyekeztünk olyan családokat bemutatni, akikről több információ áll rendelkezésünkre. Ezen „sebészdinasztiák” mind-mind eltérő módon reagáltak a 18. század végén elkezdődött társadalmi változásokra. 7.1.1. Per aspera ad astra: a Christenek A legnevesebb budai sebész- és orvosdinasztia alapítója az első betelepülőkkel költözött Budára, és mint látni fogjuk, szinte a 19. század végéig a város egyik meghatáozó családjává váltak. A család budai ágának alapítója, Anton Ignaz Christen 1700 őszén szerzett polgárjogot és következő év nyarán vizsgáztatta le és vette fel a helyi fürdősök 1093Peter Evcrling orvosdoktor, akit 1701 decemberében váltott fel a későbbi Thcrmographia Budcnsis szerzője, Stocker Lőrinc. Johann Langhanscr fürdősnek például 1701-ben a halottszemléért cserébe engedték cl hadiadóját. A fürdősöknek meghagyták, hogy a tanácsosok és a város orvosa nélkül nem folytathatnak le vizsgálatot. A borbélyok, fürdősök - seborvosok tevékenysége sokszor az egymást tettlegesen bántalmazó lakosok sebeinek ellátása volt. BFL lV.1002.a III. 340. (1701. január 14.), III. 421. (1701. július 29.), 111. 433. (1701. szeptember 13.), IV. 385. (1701. december 9.) I094BFL 1V.1002.O Vegyes céhösszeírások, 1725. május 30. Az összeírás szerint a fürdősök ekkor zászló nélkül vettek részt a körmcnctcn. Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy egy hasonló, 1722-cs céhekről készült összeírás külön említi a fürdősök, valamint a borbélyok céhét. uo. 1722. október 31. 1095 Ekkor meghagyják a borbélyoknak, hogy nem készíthetnek parókát. BFL IV. 1002.a 3. kötet 590-591. (1703. január 26.) I096A három orvos közül egyet, Pcrsa Istvánt fizetett a város, de a másik kettő munkájáról is elismerően írnak. MNL OL C 37 Lad. A. Fasc. 34. (Buda város a Helytartótanácsnak, 1768. január 24.) 1097Utóbbit egy özvegy képviselte, aki férje, Enyingi István halála után annak műhelyét megörökölte. MNL OL C 66 1785 F. 1. pos. 19. I098A nagy scbcszcchcs múlttal rendelkező Debrecenből például 38, Pestről 37, Poszonyból 33, Győrből 31, Gyöngyösről 16, Pécsről 15, Egerből 13 fő kapott diplomát ebben az időszakban (1770/1 1814/5-ös tanév) az egyetemen. A budaiak létszáma tehát kiemelkedő.
