Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
202 VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig gyakorlottsága miatt került a szóba jöhető sebészek közé. Úgy tűnik, a helyek kiosztásában a nyelvtudás semmiféle szerepet nem játszott, legalábbis Vác esetében.1070 Egyedül a magyar, mint államnyelv ismeretének hiányos tudása jelenteti hátrányt.1071 Ugyanígy nem volt fontos a felekezeti hovatartozás sem, amiről a jelentésben egy szót sem említenek. (A pályázat nyertese, mint látni fogjuk, a római katolikus jelentkezőkkel szemben egy evangélikus személy lett.) így három faktor maradt: a szakértelem, és a vármegyében addig is teljesített szolgálat, valamint az életkor, hiszen amint a fentebbi felsorolásból is kitűnt, az évtizedek óta a vármegye területén dolgozó, és sokrétű tapasztalattal rendelkező Szabó József be se került a lehetséges nyertesek közé. Földváry Gábor 1847. február 15-i levelében véleményezte a pályázatokat. Az első helyen említett Mátray Ferenc ellen jogos kifogást emelt, mivel az egymástól igen távoli Vác és Gödöllő esetében lehetetlen lenne, hogy Mátray megtartsa gödöllői lakását, sőt, Földváry értelmezésében állását is, és Vácott is seborvos legyen. Földváry szerint, mivel a közeljövőben fel akarják építeni Gödöllőn a kórházat, és Mátray is meg akarja tartani lakását, továbbá, mert az új kórházban mindenképpen szükség lesz tapasztalt gyógyítóra, Mátrayt ejtette a pályázat elbírálásakor. Földváry, ellentétben a vármegye előzetes véleményével, szakszerű és objektív döntést hozott. A váci seborvosi állás odaítélésében így nem annyira a betegek között szerzett jártasság vagy a vármegyében teljesített szolgálat alapján mondták ki a döntő szót, hanem az orvostudományok terén szerzett sokoldalú ismeretanyag birtoklójának, az egyetlen orvos- és sebészdoktori végzettségű fiatal és tehetséges orvosnak, Merkel Emilnek adták a tisztséget.1072 Merkelt március elsején a vármegye közgyűlése megerősítette új hivatalában.1073 6.7. A Budapesti Sebészegyesület Munkánkat nem zárhatjuk le úgy, hogy ne emlékeznénk meg a Budapesti Sebészegyesületről. Egy szakma professzionalizációjában jelentős lépés az első érdekvédelmi, önálló, önképző szervezetek megalakítása. Miután az egyetemi diploma mint a megfelelő ismeretek birtoklásáról szóló igazolás kizárólagossá vált az orvosdoktorok és a sebészmesterek körében, a hazai orvostársadalomban felmerült az igény a közös érdekérvényesítés és a szakmai továbbképzés megfelelő formáinak kialakítására. A sebészegylet mellett mindenképpen ki kell térnünk az első orvosegyesületekre és az azokkal kapcsolatos tervekre, hiszen azok tagságának pontos meghatározása (csak orvosdoktorok legyenek-e benne vagy mesterek, azon belül sebész- és gyógyszerészmesterek is stb.) a kortársakat is gondolkodóba ejtette. Országos orvosi egyesület megalakításának tervét először Patzek József vetette fel 1837-ben, de kezdeményezése visszhang nélkül maradt. 1839-ben Czilchert Róbert (1809-1884) és Wachtel Dávid (1807-1882) újra feltette a kérdést, és meg is kezdték az előkészítő munkálatokat. Czilchert Róbert, Nyitra vármegye rendes főorvosa 1839. már1070 Valószínűleg nagyobb súllyal esett volna latba a szerb nyelvtudás, ha például Szentendrére kerestek volna seborvost. 1071 Mácsay Sándornál kifogásolták, hogy a magyar nyelvet nem használta helyesen. SOTE Lt. 50/c Pest vármegye közgyűlési jegyzőkönyvének kivonata, 1847. február 6. 1072 SOTE Lt. 50/c Földváry Gábor levele Pest vármegye közgyűlésének, 1847. február 15. 1072SOTE Lt. 50/c Földváry Gábor levele Pest vármegye közgyűlésének, 1847. február 15. (a levél külzeten találhatók a kinevezéssel kapcsolatos adatok).
