Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig

VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig 189 Helytartótanács is furcsállotta.1'1" 1773. március 8-i második levelében Zagyva megpró­bálta sürgetni a döntéshozatalt: a szakmai alkalmasságon kívül immáron családja nehéz sorsára, és ismét hazai származására hivatkozott. Először szólt arról, hogy ő lehetne az új, blumenthali sebész. Alig egy hét múlva, 15-én rövid életrajz kíséretében újabb kifo­gást akar megcáfolni: apai református vallásáról, ami a polgárjog és ezáltal a céhbejutás akadálya, Bécsben áttért az evangélikusra. Három nap múlva, 18-án a pozsonyi sebészcéh is kinyilvánította véleményét a ta­nácsnak írt levelében. Már legelső kifogásuk is súlyos, ha nem a legsúlyosabb: házas­ságtörés (adulterii eriminá), amit még legénykorában követett el mostani nejével (bizo­nyíték rá házasságkötésük és első gyermekük születési időpontja), valamint korábban, 1763-ban Debrecenben, hiszen a céhszabályzat szerint a tisztességtelen életmód kizáró ok. Másrészt úgy akar a plumenthaliak közt praktizálni, hogy csak öt plumenthali véle­ményét kérte ki. Ellene szól, hogy debreceni polgár fia (azaz nincs pozsonyi polgárjoga), nemtelen (ignobilis - ez mellesleg nem lehetne kifogás egy céhben) és református (azaz nem a Pozsonyban honos felekezetekhez tartozik). Szakértelemről egy szó sem esett vele kapcsolatban. Két nap múlva, március 20-án a céh a Helytartótanácsnak is megküldte véleményét. Itt is az adulterium szerepelt első vádpontként. Zagyva részrehajló, mert ke­vés, és evangélikus plumenthallitól csikarta ki azt az iratot, amellyel el akarja érni, hogy odatelepítsék sebésznek. Ebben a levélben fő kifogás azonban a numerus clausus: éppen elég, hét katolikus és hét evangélikus sebész működik a városban. Zagyva 1773. június 1-én ismerte meg a pozsonyi sebészek álláspontját, amelyeket a Helytartótanácsnak írt levelében egyszerűen hazugságnak minősít, de konkrét bizonyí­tékokkal nem tudott szolgálni, sőt, ifjúkori, Debrecenben elkövetett bűnét el is ismerte azzal a megjegyzéssel, hogy már megbűnhödött érte. Abban azonban igaza volt, hogy a nemesség megállapítása nem a sebészekre tartozik. Mellékletként húsz virágvölgyi tanúsvallomásának a jegyzőkönyvét közölte (hét közülök katolikus), amelyben kifejtet­ték, hogy szükség lenne egy helyi sebészre. Ezek után a Helytartótanács úgy vélte, Zagyva alkalmas a polgárjogra, de Pozsony város tanácsa azonban semmit nem tett az ügy érdekében: Zagyva ezért nyugtalankodni kezdett, szorult helyzetére hivatkozva ismét levelet írt a Helytartótanácsnak, válaszlé­pésként viszont a sebészcéh ismét támadni kezdte. Szerintük a tanúvallomások semmit nem érnek, mivel nem képzett sebészek telték (azaz szerintük a beteg véleménye nem számít). Két orvos, Sgolanics József, a város főorvosa és Gömöry Dávid szerint azonban éppenhogy alkalmatlan erre Zagyva.’88 Újabb kifogásként hoznak fel egy pár évvel ez­előtti példát: Amikor Georgius Mülberger a belvárosban nem tudott megélni, a helyiek szükségére hivatkozva Blumenthalban nyitott officinát. Csakhogy ott, a szegények kö­zött még nehezebb volt megélnie, így visszaköltözött a belvárosba, Pozsonyba az enge­délyével, becsapva ezzel a helyi sebészeket. Ugyanezt a kifogást vette át végül Pozsony is (1773. augusztus. 4.). A Helytartótanács, megfontolva mindkét fél érveit, 1773 őszére végső döntési ho­zott: Pozsony gondoskodjon arról, hogy a szükséget szenvedő Blumenthalban legyen sebész, de ne Zagyva János legyen az. Ennek ellenére úgy tűnik, Pozsony húzódozott 987 988 987 Lásd a Helytartótanács 1772. november 12-i levelet: ..qua alioquin Patriae Filius". A magyarországi származás mindenesetre nem volt semmitmondó érv. Modoron a külföldi származású Thurn Tódorral szembeni legnagyobb érv ágostai hitvallása mellett külföldi származása volt, ami a polgárjog megadásának kizáró okaként szerepel az iratokban, lásd Daday, 2005. 306. 988 Ez teljesen alaptalan vád volt, mivel Zagyva éppen 1772. augusztus 31-én tett egyetemi vizsgát többek között Plcnck József Jakab, Trnka Vencel és Prandt Ádám előtt. MNL OL C 66 1785. 1\ I. Nr. 56.

Next

/
Thumbnails
Contents