Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
174 VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig trepaáció, boncolás) szükséges műszerek vagy a vármegye főorvosánál, vagy az egyik (középponti) sebésznél voltak, amit térítvény ellenében kölcsönzött ki társának. A kisebb műszerek beszerzése a sebészek feladata volt. Ez viszont nagyban megnehezítette a megfelelő ellátást. A fentebb említett Bakk Ferencnek és Krajsens Antalnak nagy szüksége lett volna boncoláshoz szükséges eszközökre, de azokat a távoli nagykárolyi sebésznél őrizték. Az eszközök Bakknak a románoknál gyakori erőszakos halálok miatt kellettek volna: „...kivált az Avasban az Vad-Oláhok között sok Criminalis dolgok esnek.” Krajsens szintén a románokra hivatkozott, ő azt javasolta, osszák szét az eszközöket, hogy mindenki hasznát vehesse, mert így csak a nagykárolyi sebész tudta azt ténylegesen használni: „...minden Processusban esnek sokféle Casusok, ha valami operativ adgya elő magat, meg az instrumentumot fel keresi adig az patiens is meg halhat, ahol pedig én vagyok azon az részén leg több Criminalis dolgok esnek, job volna ha egyik Chyrurgusnal egy része, másiknál más, harmadiknál harmadik, negyediknél negyedik, és igy minyájan vennénk hasznot de úgy tsak az veszi amellyné! vagyon,”917 6.3. Magyarország „orvosi rendje” a reformkorban 1848-ig nem született Magyarországon a Generale Normativumhoz fogható, általános érvényű rendelkezés az ország közegészségügyét illetően. Jelentős lépés volt az országos főorvosi hivatal létrehozása (1786).918 1788-ban országosan elrendelték a sebészek által végzett halottkémlelést gyanús esetekben.919 1789-ben meghagyták, hogy a vármegyei sebészek házipatikáját a vármegye költségén szereljék fel.920 Miután elterjedtek Edward Jenner eredményei a vaccinatio terén, 1799-ben elrendelték a himlőoltás (mentőhimlő, védhimlő) bevezetését Ausztriában, rá öt évre pedig Magyarországon. Már 1799-ben meghagyta a Helytartótanács az alkalmazott orvosdoktoroknak és sebészeknek, hogy a nép körében propagálják a himlőoltást. Mivel sok visszaéléssel találkoztak, 1835-ben kimondták, hogy csak az oltásra kiképzett és azzal megbízott orvosdoktorok és sebészek végezhetik azt. Miután rájöttek, hogy nem ad egy életre védettséget, több helyen bevezették az újraoltást is, például Zágráb vármegyében 1842-ben, Krassóban 1845- ben. 1835-től az oltás terén kiemelkedő személyek motiválásképpen jutalmat kaptak.921 1809-ben jelentősen kibővítették a főorvosok munkakörét, amelyhez 1812-től a himlőoltások szervezését is hozzácsatolták.922 Lenhossék Mihály országos főorvos javaslatára 1826-ban szabályozta a Helytartótanács az orvosok, sebészek díjazását (sostrum ,17MNL OL C 66 1789 K 1. pos. 35. Ibi. 338a. Bakk Ferenc nagybányai járási sebész jelentése (1788. október 14.), föl. 339. Krajsens Antal szamosközi járási sebész jelentése (1788. augusztus 17.) 9isGortvay 1953. 114. 9l9Ugyancbbcn az évben a városi főorvosokat a vármegyei főorvosok alá rendelték. MOE IV. 213. (656. ssz.) és 214. (658. ssz.), Gortvay 1953. 119. 920MOEIV. 214. (665. ssz.) 921 Linzbauer I/III. 689. (3237. ssz.) és 471-472. (3554. ssz.), 676-681. (3643. ssz.), 853. (3701. ssz), MOE IV. 230. (736. ssz), Gortvay 1953. 295-296., Füsti-Molnár 1983. 38-40. 922 Köteles volt naplót vezetni a hőmérséklet változásairól, természeti jelenségekről, évi jelentést küldeni a vármegyében élő orvosdoktorokról, sebészekről, bábákról és gyógyszerészekről és felügyelni munkájukat, jelenteni a járványokról, ellenőrizni a fürdőket, árvaházakat, patikákat, kórházakat és börtönöket. Gortvay 1953. 117.
