Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig 155 inkorporálva és ott is lelt levizsgáztatva, így a nezsideri Simon Reiner és a boldogasz- szonyi Georgi Hoffmann a pozsonyi seborvosok céhébe, a gálosi Franz Schneider pedig a pozsonyi fürdősökébe.™ Moson vármegye jelentéséből kiderül az is, hogy bizonyos helyeken már az 1761-es kötelezővé tétele előtt elterjedt a sebészek orvosdoktorok által történő levizsgáztatása. Ez volt felcsereknél nem meglepő, hiszen a hadseregben eleve doktor vizsgáztatta le őket, az oroszvári Maximilian Katzler például 1705-ös orvos előtti vizsgáról szóló tanúságlevéllel rendelkezett.71” A sebészek számos helyen gyógyszerészként is működtek (hiszen ekkor munkájukhoz szorosan hozzátartozott különböző szerek készítése), például a féltoronyi Leopold Dragisch.788 789 790 A Selmecbányái seborvosokat 1749- ben szigorúan megintették, amiért összetett gyógyszereket (composite! medicamenta) nem csak házipatikaként használtak, hanem kiadták azokat a betegeknek, és eltiltották őket az ilyen készítmények további tartásától.791 Az 1747-1749 közöttinél részletesebb és pontosabb (nem csak számokat, hanem neveket, képzési adatokat, néhol még a fizetést is megmondó), ám az ország egészét szintén le nem fedő 1763-as összeírás név vagy szám szerint 26 fizetett orvosdoktort, emellett 12 praktizáló orvost, 20 fizetett sebészt, összesen pedig 112 sebészt, valamint 2 borbélyt, 7 fürdőst, 1 fürdős-sebészt és 56 gyógyszerészt említ.792 Ennél bizonyosan többen voltak az országban gyógyítással foglalkozók, hiszen egyrészt nem minden közigazgatási egység küldte be jelentését, másrészt a korábbi felmérésekhez hasonlóan még mindig akadtak olyan városok, vármegyék, amelyek a Helytartótanács figyelmeztetése ellenére pontatlanul, pusztán a személyzet meglétére utalva küldték be jelentésüket.79’ A Helytartótanács a hatvanas években többször (1763, 1765, 1766, 1767, 1768) bekérte az ország orvosainak, sebészeinek, bábáinak és patikusainak listáját, ám ennek nem mindenki tett eleget, az 1747-1749-es és 1763-ashoz képest ezek meglehetősen töredékesek, ezért az elemzéskor ezen időszak összeírásait együtt vizsgáltuk.794 Hiába írták elő, az országban továbbra is kevés gyógyász működött, így több olyan vármegyével, szabad királyi várossal találkozunk, ahol vagy nem volt fizetett főorvos, sebész, vagy nem tudták megfizetni azt. A kicsiny Ruszt városában élő egyetlen sebészt ingyen szállással próbálták maradásra bírni.795 Csanád vármegye sebésze mellett a vár788MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. 1. Moson vármegye jelentése (1747. július 19.) 789MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. I. Moson vármegye jelentése (1747. július 19.) 790MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. I. Moson vármegye jelentése (1747. július 19.) 791 MN L OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. I. Selmecbánya jelentése (1749. május 9.) 792MNL OL C 37. Lad. A Fasc. 34. Nr. I. 1763-1769. 1763-ban 23 vármegye és 27 szabad királyi város küldte bejelentését területe orvosairól, sebészeiről és bábáiról, ehhez megkésve csatlakozott 1764-ben még 6 vármegye és Pest szabad királyi város. 1765-ben 12 vármegye, 3 kiváltságolt kerület és 8 szabad királyi város, 1766-ben (a Helytartótanács ismételt kérésére) 16 vármegye és 14 szabad királyi város, 1767-ben 16 vármegye, 3 kiváltságolt kerület és 22 szabad királyi város, 1768-ban 16 vármegye és II szabad királyi város küldött jelentést, 1769-ben (az 1768-as helytartótanácsi kérésre elkésve érkezett válaszként) pedig 3 vármegye és Székesfehérvár. 791 MNL OL C 37. Lad. A. Fasc. 34. Nr. I. 1763. A bábák felsorolásától, noha szerves részét képezték a lakosság egészségügyének ellátásának, eltekintettünk, mivel az esetek döntő többségében a jelentések vagy annyit írnak róluk, hogy jól cl van látva velük a vármegye, vagy annyit, hogy szinte minden településen előfordulnak. 794 MNL OL C 37 Lad. A Fase. 34. Nr. I. 1763-1768 közötti jelentések. 1764-ben 6 vármegye és 1 szabad királyi város, 1765-ben 12 vármegye, I kiváltságolt kerület és 8 szabad királyi város, 1766-ban 16 vármegye és 14 szabad királyi város küldte bejelentését, néhányan többször is, például Pest- vagy Moson vármegye. 795 A város annyira szegény és piciny volt (1767-ben mindössze 63 házhellyel rendelkezett), hogy nem is volt szükség többre. 1767-cs jelentése szerint soha nem is volt sem orvosa, sem patikája. MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. 1. Ruszt jelentése (1763. november 29. és 1767. szeptember 26.)
