Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
156 VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig megye 50 forint fizetést adott az egyik szegedi orvosnak, hogy átjárjon hozzájuk betegeket gyógyítani, miután saját főorvosuk nem volt.796 Eperjesen a seborvosok praxisához tartozott nemcsak a város, hanem a környező falvak ellátása is.797 Bazinban 1765-ben közegészségügyi feladatot is elláttak a sebészek, a város kötelezte őket a járványos megbetegedések azonnali bejelentésére.7“ A jelentések a hatóságok szigorodó ellenőrzéséről tesznek tanúságot. Heves vármegyében megakadályozták az álorvosok praktizálását, és a borbélyoknak sem engedték, hogy visszaéljenek az orvos vagy sebész névvel. Ügyeltek, hogy a sebészek belső betegségeknél kikérjék az orvos tanácsát.799 1763-ban találkozunk első alkalommal olyan ösz- szeírásokkal, ahol értékelik is a gyógyászok munkáját. Besztercebánya és Székesfehérvár például megdicséri seborvosait szakértelmükért.800 Az összeírás során a főorvosnak alkalma volt kiszűrni a képzett sebészek mellől a szélhámosokat vagy a kevésbé tanultakat, akikre csak kisebb dolgokat lehetett rábízni. így találtak rá egy perbáli parasztra 1766-ban, aki - noha soha nem tanulta azt - tizenöt éve sebészkedett sok embernek a kárára.801 A durva személyként jellemzett egykori csapiáros, a bajsai Athanasius Petro- vics bizonyítványok nélkül praktizált a hiszékeny emberek között, máshol más nevet használva. Mikor a főorvos, Mathias Perathonner le akarta vizsgáztatni és behívatta, szóra sem méltatta őt, így kénytelen volt Petrovics „sebészi” eszközeit elkoboztatni és a további praktizálástól huszonöt botütés fejében eltiltani. Ugyanitt egy kanizsai önjelölt sebészt károkozása ellenére nem tudta felelősségre vonni a főorvos, mivel nemesemberről volt szó, így csak jelentette az esetet a Helytartótanácsnak.802 Néhány szélhámos kifejezetten szemtelenül élt vissza a sebész névvel. Amikor lebukott és eltiltották a praxistól, a karavukovai Serblmeister átment eszközeivel Apatinba, majd rövid idő múlva visszaköltözött Karavukovára és továbbra is sebészként viselkedett, így kénytelenek voltak műszereit elvenni tőle és tizenkét botütéssel ismét eltiltani a további szélhámosságtól. Bács vármegye különösen problémás helynek számított, mert Perathonner még egy női álsebésszel is találkozott kőrútján: a küllődi Maria Szeppint a helyi bíró, plébános és sebész is többször figyelmeztette, mégsem hagyta abba a sebészkedést; eret vágott és belső gyógyszereket is használt. A kérdésekre persze nem tudott felelni, ezért elkobozták érvágó eszközeit (botütést nem kapott, mert épp állapotos volt).803 Néhány beszámoló kitér a sebészek feladataira: az esetek többségében haj- és sza- kállnyírással, érvágással, sebkötözéssel foglalkoztak, készíthettek fürdőket, de szükség 7961768-ban már van fizetett főorvosuk a sebész mellett. MNL OL C 37 Lad. A Fase. 34. Nr. 1. Csanád vármegye jelentése (1763. november 9. és 1768. november 3.) 797MNL OL C 37 Lad. A Fase. 34. Nr. 1. Eperjes jelentése (1763. október 11.) 798 MNL OL C 37 Lad. A Fase. 34. Nr. I. Bazin jelentése (1765. január 24.) 7"MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. 1. Heves vármegye jelentése (1763. december 12.) 800 ....viri professionis suae satis gnari” cs „perit MNLOLC 37 Lad. A Fasc. 34. Nr. 1. Bcsztcrccbányc j elentése (1763. október 14.) cs Székesfehérvár jelentése (1763. október 11.) 801 „.. .cum detrimento multorum hominum exercebat Chyrulgiam." Nem csak a sebészet vonzotta a laikusokat. Budakeszin egy önjelölt patikust lepleztek le (Jacobus Tauner eredetileg takács volt), aki szintén nem tanulta sehol mesterségét, viszont külső és belső orvosságokat is készített a betegeknek, és állítólag könyvek olvasásával tanulta ki a gyógyszerészetet. Szigorúan nem intették meg, mert az 1767-cs összeírásban ismét szerepel. MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34 Nr. I. Pest vármegye jelentése (1766. december 10. cs 1767. szeptember 30.) 802MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34 Nr. 1. Bács vármegye jelentése (1767. november 13.) stöMNL OL C 37 Lad. A Fasc. 34 Nr. 1. Bács vármegye jelentése (1767. november 13.)
