Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a IX. századtól 1848-ig 149 VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig A 18. század elejére az abszolutista kormányzatokban egyre nagyobb figyelmet szenteltek az alattvalók egészségének, hiszen a kameralizmus szerint egy állam erejét döntően annak minősége határozta meg.739 Ennek megfelelően elsők közölt a hadsereg egészségügyi ellátásába kezdtek beavatkozni, majd a polgári lakosság fölötti kontrollt erősítették meg erre specializálódott hivatalok létrehozásával, és az egészségügyért felelős szakemberek képesítőnek ellenőrzésével és a képzés egységesítésével. A kérdés egészségügyi vonatkozásaival foglalkozó egészségügyi rendészet (politia medico) elméleti alapjait az ulmi Wolfgang Thomas Rau (Gedanken von dem Nutzen und der Nothwendigkeit einer medicinischen PoliceyOrdnung in einem Staat, 1764) és Johann Peter Frank (System einer vollständigen medicinischen Polizey, 1779) hazánkban pedig Huszty Zakariás Teofil (Diskurs über die medizinische Polizei, 1786) teremtette meg.740 Az első lépések megtétele Poroszország nevéhez fűződik: Frigyes Vilmos választófejedelem (1640-1688) 1685-ben adta ki rendeletét (Medizinalordnung), amelyben egy központi hivatalt (Collegium Medicum, 1725-től Ober-Collegium Medicum) hozott létre az orvoslók felügyeletére, majd 1725-ben 1. Frigyes Vilmos porosz király (1713-1740) újabb rendeletet bocsájlott ki ( Medizinaledikt), melyben az orvos és sebész hatáskörét pontosan elválasztotta egymástól. A sebészeknek, ha praktizálási jogot akartak letelepedésükkor, bizonyítványaikkal jelentkezniük kellett a feni említett orvosi kollégiumnál, ahol a frissen alapított Királyi Anatómiai Intézetben elvégzett kurzus után le is kelleti vizsgázniuk. Az 1725-ös rendelet kidolgozásában nagy szerepe volt a hallei Georg Ernst Stahl professzornak (1659-1734), újdonsága abban állt, hogy a rendelet érvényesítésére az ország egészét érintő államilag finanszírozott apparátust hozott létre.741 742 743 Ezen hivatalok egyik legfontosabb feladata volt az emberi és állati járványok visszaszorítása, s ebből fejlődtek tovább olyan intézményekké, ahol az alattvalók egészségét veszélyeztető tényezők ellen, egészségük megőrzésért tevékenykedtek, például a porosz Pestcollegium feladata volt a járványok megfékezése 1719-től. A betegségek elleni aktív küzdelem jó példája a himlőoltás propagálása a 19. század elejétől.747 A poroszhoz hasonló rendeletek születtek több német tartományban (Württemberg, 1755; Hessen-Kassel, 1778; Baden, 1794; Bajorország, 1808).74' Ebbe a sorba illeszkednek Mária Terézia 1753-as, 1755-ös és 1770-es rendeletéi. A Habsburg Birodalmon belüli első ilyen intézkedés az 1753-as Prágai Rendtartás volt, amely eredetileg Cseh- és Morvaországra vonatkozott, később azonban az örökös 739Cél tehát a lakosságszám fenntartása vagy növelése, az alattvalók életének biztonsága és jóléte. Labisch 1992. 85-87., Brockliss 2004. 346.. Möller 2005. 135. 7,1(1 frank többkötetes munkája az élet minden területét felöli a terhességtől kezdve az öltözködésen át a lakásproblémákig. Labisch 1992. 87-88., Möller 2005. 16-21. 741 A felülről jövő szabályozás nem újkeletű ötlet, II. Frigyes császár Szicíliában már adott ki hasonló rendeletét (1231-1241), a kora újkorban az észak-itáliai városok is jellemzően az élet minden területének megregulázására törekedtek. Labisch 1992. 51., 83., Münch 1995. 28-41. és 122., Sachs 2003. 250-255. 742 Wimmer 1991. 33., Labisch 1992. 84. 743Labisch 1992. 85.
