Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Egyetemi scbcszkcpzcs Magyarországon (1770-1X48) 145 adott tartományban dolgozhatott. ” Ez a rendelkezés óriási forgalmat generált Becsben, míg minden más intézményt hátrányosan érintett. A fontosabb központokban egyetemek működtek, míg a kisebbekben megelégedtek líceumokkal is (Bécs, Prága, Padova, Krakkó, Graz, Innsbruck, 23 Lemberg, Klagenfurt, Klausenburg, Linz, Olmütz, Salzburg722 723 724 és Nagyszombat Buda - Pest, illetve ebbe a sorba illeszkedett 1775-től a kolozsvári líceum).725 II. József azonban visszaminősítette birodalom legtöbb felsőoktatási intézményét, és Bécs, Prága, valamint Lemberg mellett egyedül Pesten lehetett egyetemi diplomát adó képzéseket folytatni. 1782-ben feloszlatta az innsbrucki és olmützi, majd a grazi (1783) univerzitásokat.726 Ettől fogva ezeken a helyeken alsóbb fokú sebészképzés folyt, líceumokban.727 Pest egyetemi rangjának meghagyását elsősorban Magyarország területi nagysága indokolta, ami óriási eredmény, különösen a többi tartományi intézmény történetének ismeretében (a legtöbb esetében nem is a líceum-egyetem kérdés volt a legégetőbb probléma, hanem a fennmaradás). Az egyetemi hálózatba a napóleoni háborúk után csatlakozott Padova és Pavia, majd a volt jezsuita univerzitások, Olmütz (1827), Graz (1826) és Innsbruck (1826), végül Krakkó (1846).728 Ezek azonban, a kettő itáliai kivételével, nem tudtak felzárkózni a II. József-féle rendezés által vezető pozícióba kerülő intézményekhez.729 730 731 732 Padova és Pavia pedig inkább az itáliaiak, és nem a Habsburg Birodalom egészének jelentettek vonzerőt.710 A pesti orvosi kar történetéről szóló szakirodalomban a magyarországi oktatási viszonyok elmaradottságának jeleként említik, hogy milyen kevés betegágya volt a karnak még a reformkorban is, szemben a bécsi viszonyokkal. Érdemes azonban megnézni, hogy más egyetemeken mi volt a helyzet. Bécsben 1784-től a korszerűen berendezett Allgemeines Krankenhaus adott otthont az orvoskari oktatásnak. Sebészeti részlege azonban még 1798-ban is két kis szobából állt, öt-öt ággyal, műtő nélkül. ’1 Bécshez hasonlóan 1791-től Prágában is a városi kórház lett a kar klinikája. A sebészeti oktatás azonban az irgalmasoknál folyt, ahol mindössze nyolc ágyat kapott az egyetem.712 1810- ben a berlini egyelem sebészeti részlege egy bérházban nyitott meg, tizenkét betegágy722Kui.hanbk 1996.95. 723Innsbruckban 1733-tól volt sebészeti tanszék, amely 1771-től szakadt le az anatómiáról. Kulhanf.k 1996. 724 Salzburgban 1716-tól tanulhattak a sebészetet és anatómiát az önként jelentkezők, de csak 1787-ben nyílt meg az orvos-sebészi iskola, amit orvosi kari tervek után végleg 1810-ben lefokoznak líceummá. Besl 1993. 77-79. 725Kulhanek 1996. 33-35. 726Zirker 1996. 25., Kutatanek 1996. 43., Sachs 2003. 90. 727 A napóleoni háborúk ismét megbolygatták ezeket az állapotokat. Innsbruck 1792-ben visszakapta az egyetemi rangot, majd 1807-től a bajor uralom alatt bevezették a bajor képzési modellt, hároméves tanulóidővel, 1809-1817 között viszont ismét líceum volt, orvosi iskola nélkül. 1826-tól ismét egyetem, de orvosi kar nélkül. Az alábbi líceumok működtek még a birodalomban: Linz (1787-1808), Klagenfurt (1753-1833), Laibach (1782- 1848). ZiRKiíR 1996. 29. Kulhanek 1996. 43-49., Sachs 2003. 119. 728Sachs 2003.90., 119., 161.-7()lmülzbcn például az 1840/1-cs tanévben 60 sebészt és 82 bábát oktatlak, diplomát pedig 28 sebész, cs 72 bába szerzett. Pesten ugyanekkor 234 scbész.hallgató volt, és 5 sebészdoktor, 17 sebészmester, 59 polgári seborvos kapott diplomát. Hécsben 1840/1-bcn 97 sebészmestert vagy polgári seborvost avattak. AUW Mcd. 9.2, Hőgyes 1896. 131., Sachs 200.3. 161. 730 Szögi 1994. 14 15. 731 Sachs 2003. 195. 732Az irgalmasoknak ráadásul boncolásokat nem lehetett végezni. Sachs 2003. 165-166.
