Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
146 V. Egyetemi scbcszkcpzcs Magyarországon (1770-1848) gyal. Ehhez 1818-tól egy huszonnégy ágyas egyetemi klinika csatlakozott.733 Tübingen- ben 1800-ban létesült egy tizenkét ágyas klinika.734 Marburgban 1813-ban mindössze hat orvosi és négy sebészi ágy volt.735 A königsbergi egyetemnek 1820-ban huszonnégyágyas sebészeti klinikája volt, a berninek 1836-os nyitásakor huszonhat.736 Ezekhez a számokhoz képest a pesti egyetem nyolcágyas sebészeti klinikája nem tűnik sokkal kisebbnek (inkább a felszerelés volt elavultabb).737 Egy egyetem népszerűségét, vonzáskörzetét azonban leginkább hallgatóságának létszámán és összetételén lehet vizsgálni. Ebben a tekintetben Nagyszombattól kezdve az első pesti évtizedekig orvosi karunk inkább a tartományi líceumokkal mutat rokonságot. Miután II. József a legtöbb univerzitást visszaminősítette líceummá, orvosi karunk jelentősége megnőtt. Ezt segítette 1793-ban a diplomák viszonosságának ismételt elismerése. További lökést adott a sebésztanfolyam népszerűvé válásához az anyanyelvi kurzusok bevezetése. A peregrináció megtiltása 1819 után paradox módon még nagyobb lökést adott az addig is meglévő birodalmon belüli egyetemjárásnak, míg a feltörekvő zsidóság fokozódó érdeklődése az orvosi pályák iránt hozzájárult az egyetem hallgatói létszámának ugrásszerű növekedéséhez. Ez a folyamat a harmincas években megakadt az újbóli peregrinációs lehetőségek, valamint az 1833-ban bevezetett szigorított tanrend miatt. Harmadrészt ekkora vált nyilvánvalóvá a túlképzés mind az orvosdoktori, mind a seborvosi szakon. Ennek köszönhetően a két ág képviselői közötti viták egyre élesebbé váltak a negyvenes évekre (nem csak Magyarországon), a hagyományos sebészi szakma megkérdőjelezésének köszönhetően birodalomszinten csökkent az alsóbb szintű sebészképzés iránti érdeklődés. Mindezek ellenére összegzésként elmondható, hogy a reformkorra Pest orvosi kara Bécs és Prága után - az itáliai egyetemeket nem számítva - birodalomszinten jelentőssé vált. 733 Sachs 2003. 27. 734 Jens 1993. 197. 735Eulner 1970. 313. 736Eulner 1970. 319., Sachs 2003. 132. 737Linzbauer III/III. 1860. 409. (2444. ssz.)
