Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) 143 1840-es Orvosrendben szerepel a nagybácsi, mint ungvári középponti rendes seborvos, miközben az egyik fiú, Leopold már a Bács vármegyei Vaskúton teljesített szolgálatot községi seborvosként.70“' Habár a hadsereg és a sebészet igen szoros kapcsolatban áll egymással, a hadegészségüggyel kapcsolatban állók száma elhanyagolható. A Sopron vármegyei Joannes Gold apja sebész és volt katona (exmiles), azaz felcser, a miskolci Leopold Hubneré pedig kiszolgált katona (miles emeritus) és állatorvos.709 710 711 712 * Ezen csekély arány oka, hogy a hadseregben szolgálni szándékozó sebészeknek célszerűbb volt a bécsi Josephinumba menniük. Fentebb már esett szó a sebész és gyógyszerészképzés összefonódásáról. Úgy látszik, a szorgalmasabb diákok körében nem volt szokatlan jelenség az áthallgatás a másik szakmába. A magyarországi sebészhallgatók között 58 gyógyszerészeiben is járatos diák található, köztük 42 már gyógyszerészmesterként jött ál a sebészkurzusra. " Ezen diákok többsége, 35 fő igyekezett komolyan megismerni azt, tehát két-három vagy akár négy évet is eltöltött ott. Emellett a legkülönbözőbb előképzettséggel rendelkezők jelentkeztek a tanfolyamra, találunk például két állatorvost, két teológust, egy tábori „alsebészt” (vicechirurgus campestris)1'1 is, akik kirándulást tettek a gyógyítás területére.1’ Kilencen előtanulmányok után jöttek a pesti egyetemre. Ebből öl esetben kolozsvári Orvos- Sebészi Intézet, kétszer pedig a bécsi univerzitás volt a kiindulópont.714 Érdekes módon Kolozsvárra nem csak annak vonzáskörzetéből, azaz Kelet-Magyarországról, hanem például Trencsén- vagy Bács vármegyéből is mentek. 15 Az ottani diákok csekély száma azt mutatja, hogy a magyarországi diákok feltehetően inkább személyes kapcsolatok alapján választották Kolozsvárt. Amint láthattuk, a reformkorban összesen 2618 sebészhallgató iratkozott be a pesti egyetemre.716 717 Ez évi átlagban 119 diákot jelent, ami egy nyugat-európai egyetemhez hasonlítva nem túl magas szám, viszont a magyarországi képzésben robbanásszerű növekedést jelent. Ez a folyamat már az 1820-as évek elején megindult, köszönhetően a karlsbadi konferencia határozatának, amely megtiltotta a diákoknak a külföldi egyetemjárást. Ennek eredményeképpen egészen a nagy kolerajárvány idejéig, 1831 1832-ig folyamatosan emelkedett a sebészhallgatók létszáma Pesten. Ténylegesen jóval kevesebben végezték el azt, mivel a diákok jelentős része csak belehallgatott a tananyagba, és máshol folytatta a kurzust, vagy meghalt: Harmincegyen haltak meg,71' 652-en vizsga letétele 709 Orvosrend, 1840. 17.es 106. 7luJoanncs Gold (elsőéves nemet: 1831/2 1832/3) cs Leopold I lubner (elsőéves magyar: 1838/9 1839/40) sem szerzett diplomát Pesten, valószínűleg máshol fejeztek be tanulmányaikat. SÜTI- Lt. 1/d 20. kötet 152 153., 37. kötet 101 102. 711 A külföldi hallgatókat is beleértve 75 fö jött gyógyszerészi előképzettséggel. 712Valószínűleg a német Unterfeldarzt-ot fordították így. A szcpcsségi Joannes Kavetzkyröl van szó (elsőéves német: 1829/30, másodéves: 1830/1). SOTE 1 /c 3. kötet 120 121. 7,3A classifícatiós kötetekben nincs utalás arra, hogy valamelyik gyógyító szerzetesrend tagjaként kellett volna elmenniük az. egyetemre. 7I4Az összes reformkori hallgatót beleszámítva tizenhármán jöttek Kolozsvárról és hárman Édesből. A magyarokon kívül utóbbi helyről tehát csak egy prágai peregrinus, Salamon Preszburg jött 1826-ban, de ő tovább is ment. SOTE 1/c 2. kötet 392. 7,5Például a bajai Rutkay János (másodéves magyar Pesten: 1837/8) és a Trencsén megyei lllovay Pál (másodéves magyar: 1836/7 1837/8). SOTE I/e 4. kötet 533 534. és 6. kötet löl 102. 7l6Ncm számítva az 1847/8-as tanévet, mivel onnantól kezdve nincs forrásunk. 717Közülük ketten öngyilkosok lettek. 1843 júliusában Zöhling Tivadar lelőtte magát a Városligetben. Orbán Lajos 1844. május 17-én tömény kénsavat nyelt, másnap meghalt a városi (azaz a Rókus) kórházban. Orvosi Tár, Harmadik Folyamat, Ötödik Kötet. 5. sz. (1844. január 28.) 69. és Harmadik Folyamat, Hatodik Kötet. 13. sz. (1844. szeptember 22.) 197.
